Vasárnap este megjelent a kormánypártban Scitovszky Béla, az uj belügyminiszter is. Lapunk munkatársának alkalma nyilt arra, hogy megkérdezze tőle, csakugyan van-e szó külön bizottság összehivásáról a nemzetgyülés minden oldalát érdeklő uj választókerületi beosztás ügyében. A belügyminiszter igy válaszolt:
- Ilyen bizottság összehivásáról egyáltalán nincs tudomásom, mint ahogy egyetlen belügyminiszteri ténykedésem eddig annak a levélnek az elküldése volt, amelyben bejelentettem a nemzetgyülés elnökségéről való lemondásomat. A második miniszteri ténykedésem pedig az lesz, hogy hétfőn délben 1 órakor átveszem hivatalomat. Ezt megelőzően 1/210 órakor veszek bucsut a nemzetgyülés tisztviselői karától.

Munkatársunk most megemlitette, hogy az ellenzék aggodalommal tekint az uj választások elé, mivel kormánypárti hirek szerint "irtóhadjárat" készül az ellenzék ellen.

- Ettől igazán nem kell tartani, - válaszolta mosolyogva a belügyminiszter, - mert ellenzékre annyira szükség van, hogy ha nem volna, föl kellene találni és minden áron meg kellene teremteni.

- Az ellenzék szükséges rossz, - vetette most közbe Urbanits képviselő, munkatársunk pedig megkérdezte, hogy mi igaz a decemberi választások hiréből, tekintettel arra, hogy több kormánypárti képviselő, mint például az éppen jelenlevő Urbanits Kálmán is fönnen hirdeti, hogy még ebben az évben választásra kerül a sor. Mielőtt még a belügyminiszter válaszolhatott volna, Urbanits közbevetően megjegyezte, hogy neki sincsenek információi az uj választások terminusáról, csupán az érzése az, hogy még ebben az évben kiirják a választásokat.

- A helyzet az - mondotta most a belügyminiszter -, hogy a lehetősége éppen ugy nincs kizárva annak, hogy a felsőházi javaslat megszavazása után a kerületi beosztásról törvényes fölhatalmazás alapján rendeleti uton gondoskodjék a kormány és még ebben az évben kiirja a választásokat, mint ahogy nincs kizárva a törvényes lehetősége a mandátummeghosszabbitásnak sem. Fölfogásom mint belügyminiszternek ugyanaz, mint amit házelnök koromban vallottam, az tudniillik, hogy itt csak az ország érdeke lehet irányadó.

- Ha az ország érdeke nem engedi meg a választást, akkor nem szabad választatni, ha pedig megengedi, akkor kell választatni. Erről a kérdésről még nem döntött a kormány és a felsőházi vita során is csak az fog tisztázódni, hogy lesz-e mandátummeghosszabbitás vagy sem. A felsőházi javaslat szövege ugyanis itt nem egészen világos, amikor kimondja, hogy az országgyülés mandátuma öt évre szól. Eszerint, ha a nemzetgyülés alakulna át az országgyülés alsóházává, akkor mandátuma öt esztendővel automatikusan meghosszabbodik.

- Ha tehát a nemzetgyülés ezt nem akarja, akkor a felsőházi javaslat szövegét megfelelően módositania kell és kimondania, hogy az országgyülés alsóházává átalakuló nemzetgyülés időtartama, élettartama nem öt, hanem, mondjuk, két vagy három esztendő. Az a kérdés viszont, hogy a kormány még ebben az évben vagy tavasszal, vagy a nyáron választhat-e, továbbra is nyitva marad, miután a törvényes fölhatalmazás alapján kizáróan a kormány lelkiismeretétől, illetve mérlegelésétől függ, hogy az ország érdekei mit irnak ezen a téren parancsolóan elő.