Németország most fizeti vissza Angliának a három év előtti kölcsönt és most veszi vissza a nyereséget, amelyet az angol bányaipar a Ruhr-vidék megbénitása idején olyan nyugodtan könyvelt el.

Az aranyfolyam, amely az északtengeri kikötőkből Westfáliába és innen délre és keletre özönlik, hajtja magasra a berlini tőzsdén a bányaértékek és a velük összefüggő iparágak részvényeit és amig az angol Midlandsben egyik szövőgyár a másik után csukja be szénhijján a kapuit, a német textilipar megfeszitett erővel, éjjel-nappal dolgozik.

Ennek a hirtelen és egyelőre beláthatatlan időn át tartó német föllendülésnek visszfénye a budapesti hossz. Hirtelen visszaesés a budapesti tőzsdén a közeljövőben mégsem várható.

A tőzsde a gazdasági élet tükre és minden panasz és sok komoly baj ellenére, lassan vergődünk kifelé abból a mély gödörből, amelybe az infláció és a példátlanul brutális szanálás Magyarországot taszitotta. Azok a részvények, amelyeket a nyár óta tartó emelkedésben fölvásároltak, nem olyan kezekbe kerültek, mint azok a pakettok, amelyek a nagy konjunktúra idején jártak kézről-kézre.

Sok, talán tulsok részvény került külföldre és hogy a külföldnek a magyar gazdasági életről nagyon jó véleménye van, azt a Speyer-féle kölcsön erős túljegyzése bizonyitja. Amiről pedig jó az emberek véleménye, azon nemigen igyekeznek tuladni. Sok részvény került tőkeerős kezekbe, amelyek a kamatláb további csökkenésére számitanak és a jól kamatozó papirokat állandó befektetésnek tekintik.

A hullámzó árfolyamok ellenére is a vevők vannak tulsulyban a tőzsdén és ehhez képest a ma délelőtt kialakult magánforgalomban is a szombati zárlat körül forogtak az árfolyamok. Erős érdeklődés a Nádor-utca környékén tulajdonképen csak a Magyar Hitel, a nagy Ganz és a Nova iránt nyilvánult meg, amelyeket erősen kerestek, anélkül, hogy jelentős áru mutatkozott volna.