Székesfehérvár, június 6.
Bilkey Ferenc esperesplébános bevezető szavai után Károlyi József gróf tartotta meg beszámolóbeszédét.

- Négy esztendeje vagyok Székesfehérvár képviselője és ebből két évet az ifju király mellett töltöttem, aki teljesen átérzi magasztos hivatását, igaz szívvel és szeretettel készül az ország első férfiává lenni. Most azért jöttem haza, mert a közelmult eseményei arról győztek meg, mint sok mást, ugy a jogfolytonosságot is nagyon helytelen taktikai eszközökkel szolgálják. Azért jöttem haza, hogy fölvilágosítsak mindenkit, hogy Magyarország törvényes király nem lehet uralkodója sem egy felekezetnek vagy érdekcsoportnak, hanem az egész magyar nemzetnek.

- Az én királyhűségem – ugymond – nem az udvaroncnak a hódolata, hanem az igaz magyar királyhűsége. A gyermek király szívébe véste édesapjának utolsó szavait: „Hűséges hűséggel, szeretetet szeretettel viszonozz! A hazaszeretet és a honvágy vésődött a lelkébe a legmélyebben. Ne féltsék a magyar nemzetet, hogy idegen érdekek felé hajló ifjú nevelkedik Szent István örökébe. Őfelsége Zita királyné engedélyével azért érkeztem haza, hogy hozzájáruljak olyan politikai légkör megteremtéséhez, amely a békés együttműködés és a testvéri szeretet jegyében a jogfolytonosság útjára vezeti a magyar közéletet.

- Vannak, akik azt hiszik, hogy egy kis töredék, pártcsoport erőszakos módon hozhatja ide vissza a királyt, vagy hogy államcsíny utján sikerül megbontani az ideiglenes alkotmányos rendet. Ez merő tévedés, ez ellenkezik a nemzet szellemével; a királyt csak a nemzet akaratmegnyilvánulásával tehet a trónra visszahozni, a király csak a magyar nép akaratából és közreműködésével léphet ismét a trónra.

- Sajnos, a közelmúltban sok olyan esemény volt. amely nem ebben az eszmekörben mozgott. E helyről arra kérem mindazokat a velem egy közjogi nézeten levő politikusokat, hogy ha állásfoglalásuk, temperamentumuk agresszív módon nyilvánul is meg, a nemzet szent ügyének és a jogfolytonosság helyreállítása lehetőségének nevében tegyék félre ezt az agresszivitásukat.

- A jogfolytonosságnak tulajdonkénen ellenfelei nincsenek. Ellenfelei vannak a jelenlegi uralkodóháznak, akik arra a 400 esztendős múltra gondolnak vissza, amikor a nemzet sok esetben szembekerült a dinasztiával és üldöztetéseknek, igazságtalanságoknak volt kitéve. Azonban nem gondolnak ezek arra, hogy a világháboru és az azt követő szomoru idők elsöpörték azt a légkört, amelyek elősegítői voltak a Habsburg-ház centralisztikus törekvésének. A Habsburgok uralmának sok jó oldala volt, és ha cserélni kellene, inkább ezt választjuk, mint a mai nyomorult állapotot.
A mai súlyos politikát és gazdasági helyzetért nem lehet kizárólag a hatalmon levőket okolni és a legitimistáknak nem lehet az a célja, hogy utjokra még több rögöt hintsenek.

- Nem tartom helyesnek egyes barátaim taktikáját, akiket temperamentumok agresszivitásba sodor, mert taktikájuk meddősége nagy károkat okozott, az ország szent ügyének, Békének kell következnie és én békejobbot nyújtok mindenkinek, aki a jogfolytonossághoz őszinte szívvel csatlakozik. Soha többé senki nem fogja hallani tőlem, hogy ez vagy amaz volt Budaörsnél.

- Mélyen sajnálom a történteket, amelyek megbontották a tisztességes magyar társadalmat. Miért mélyítsem én ezt a szakadékot? Keblemre ölelek mindenkit, aki a szent korona eszméjében egyesülni akar velem. Nem azt nézem, ki milyen társadalmi osztályhoz, politikai párthoz vagy felekezethez tartozik, ha jó lélekkel akar a szent korona eszméje köré csoportosulni, békejobbot nyújtok mindenkinek. El akarom felejteni a multat, minden keserüségével együtt.

Károlyi József gróf beszédének befejezése után még tartott a hatalmas éljenzés, amikor Apponyi Albert gróf alakja megjelent a szónoki pódiumon.

- Ne várjanak tőlem zászlóbontást - kezdte beszédet -, hiszen én mindenkor a jogfolytonosság zászlaja alatt állottam, amely viszont a magyar alkotmány folyománya. Nem pártügy az, amit legitimizmusnak nevezünk, hanem históriai légköre a magyar nemzetnek. Csak alkotmányon uton intézheti egy nemzet a sorát ugy, hogy jövőjének alapját megvesse.

- Lehetnek pillanatok a nemzet életében, amikor a megrögzött bajokat csak forradalom utján lehet orvosolni, ez azonban csak szerencsétlenségekkel járhat, mert a forradalom olyan erősségeinket is lerombolhatja, amelyek nélkül nincs jog, nincs béke és nincs boldogulás. De nincs szükség zászlóbontásra abból a szempontból sem, mintha most az életbe nem lépett elveinknek rögtöni életbeléptetésére valami akciót terveznénk. Ennek akkor jön meg az ideje, amikor ez az ország érdekeinek veszélyeztetése nélkül történhetik meg. Ezt az időt idegesség nélkül, elszántsággal, de okos türelemmel be kell várni és addig nekünk egy föladatunk van, hogy egyesítsük és szemmeltartsuk azokat az erőket, amelyek majd a döntő pillanatban az akcióra fölhasználhatók legyenek.

- Ez az értelme annak, hogy társadalmi szervezkedés történik a jogfolytonosság hívei szerint. A mi jogfolytonossági hitvallásnak nem lehet egy part privilégiuma. Ez az a gondolat, amelyben a legkülönbözőbb irányzatok, konzervatívok és liberálisok, radikálisok, találkoznak.

- Meg kell. hogy férjenek ebben a táborban egymás iránti türelemmel a legkülönbözőbb árnyalatok.
S ha e tekintetben van különleges hivatásom, hogy nem csatlakozom a fönnálló pártok egyikéhez sem, ez az, hogy e különböző politikai árnyalatokban, amelyekben ez a históriai egységesítő gondolat rejlik, e pártárnyalatok mindegyikével tudjam képviselni ezt a gondolatot anélkül, hogy személyemben, mint egy párthoz tartozóhoz, ellenszenvet és bizalmatlanságot keltsek. Ennek a kölcsönök megértésnek tovább kell terjednie.

- Most legkevésbé szabad, hogy a nemzet kebelében jogosult nézeteltérések és politikai ellentétek ellenségeskedéssé fajuljanak és odavigyenek, hogy egymást megérteni nem tudjuk. Ahhoz, hogy a lelkeknek ezt a krízisét átéljük, szükséges, hogy mindenki el legyen önmagában határozva teljes jóhiszeműséggel eljárni, a haza ügyét kétszeresen szentnek tartani. Nem hunyhatok szemet az előtt, hogy az ország most különösen nehéz és különösen válságos perceket él. Én ezekben a pillanatokban is teljes elfogulatlansággal és objektivitással állok azokkal szemben, akik mini az ország kormánya, felelősség mellett vezetik a nemzet ügyeit.

- Ha a kormány nemcsak befelé, de kifelé is elég erősnek érzi magát arra, hogy a nemzet iránt - sajnos - megingott bizalmat helyreállítsa, ha elég erősnek érzi magát arra, hogy a nemzetnek megszerezze azokat a szükségképen megszerzendőket, amelyek éppen a kormánynak szanálási politikája folytán külföldi befolyástól is függnek, akkor ám tegye, én leszek az első, aki ennek az eredménynek örülni fog. Ha nem érzi magát a kormány elég erősnek – s ezt csak maga a kormány tudja megtolni – akkor nem szabad a nemzetet egy presztizsháborunak kitenni, amelynek sikere kiküzdésére ezidő szerint nem rendelkeznünk erővel, kedvező külső körülményekkel.

- Hogy erre mi lesz a válasz, azt a legközelebbi idők meg fogják mutatni. További magatartásom ettől a választól függ. Ennél többet ma mondani nem kívánok, mert tartózkodni akarok minden szótól, amely hozzájárulhat azoknak a helyzeteknek az előidézéséhez, amelyiktől tartok és amelyek, hogy be ne következzenek, hazám érdekében szivemből kivánom.

Percekig tartó zúgó éljen köszöntötte gróf Apponyi beszédét, amelyet nála szokatlan hévvel, szinte dörgő hangon fejezett be. A beszámolás után ünnepi ebéd következett, amelyen elsőnek Károlyi József gróf ürítette poharát az ifju Ottó királyra, Hornyánszky Zoltán volt nemzetgyülési képviselő pedig az özvegy királynéra kérte Isten áldását.