Ismeretes, hogy Hertz az elektromos hullámokat parabolikus tükrökkel irányította. Mikor a hullámhosszat egyre növelték, ez az irányítás már nem volt keresztülvihető, mert a tükör nyílásának nagyobbnak kell lennie a hullámánál. Marconi a leírt kísérleteknél visszatért erre az eljárásra. A parabolikus tükörnek nem kell fémlemezből készülnie, hanem drótokból.

Ez az eljárás a hatástávolság növelésére nagyon jó eredménnyel járt. Az elmúlt évben ezt az eljárást a Marconi-társaság 15 és 4 m közé eső hullámhosszra alkalmazta. Az irányító hatás kifogástalan volt. A kísérleteket nyilt tengeren hajók között végezték. Mikor az adó hajó annyira távozott, hogy a horizont alá került, a jelek erőssége még nem csökkent.

Engel Amerikában 10 m hosszú hullámokat irányított parabolikus tükrökkel. Az irányító hatás különösen akkor volt kedvező, ha a tükröt alkotó vízszintes drótok a hullámhosszra voltak hangolva, vagyis hosszuk körülbelül a hullámhossz fele volt.

Közepes és nagy hullámok felvételénél az állomás berendezése bonyolult lett, mert idegen állomások zavaró hatása ellen védekezni kell. Kis hullámoknál erre még nincs szükség és ha az állomások száma növekszik, a felvevő akkor is egyszerűbb marad. Ennek okát könnyen beláthatjuk. Nagy hullámhosszaknál elég, ha a rezgésszám másodpercenként néhánnyal változik, ahhoz, hogy a hullámhosszban lényeges eltolódás álljon elő.

Ellenben ha a hullámhossz 30 m, akkor ennek kis megváltoztatásához a rezgésszámban nagy különbség kell. Tehát kis hullámok felvételénél a szelektivitással szemben nem olyan nagyok a kívánságok, mint nagyobb hullámhosszaknál.

A felvétel a legegyszerűbb antennával történhet. Lehet keret is, de ennek méretét a hullámhossz szerint kell megválasztani. Gyakran egyetlen drót elég, ha az adó állomás irányában lefektetjük. A felvevő egyszerű audioncsöves eszköz lehet. Magas rezgésszámú erősítőt nem célszerű használni, mert ez ilyen rövid hullámoknál csekély hatásfokkal dolgozik.

A légköri viszonyok a rövid hullámok terjedésében sajátságos jelenségeket keltenek. Igen nagy hullámoknál nincs feltűnő különbség a hullámok terjedésében éjjel nappal. Csökkenő hullámhossza az eltérés egyre nagyobb. Olyan jelek, amelyeket nappal egyáltalában nem lehet felvenni, éjjel jól hallhatók lehetnek. 200 m-nél a különbség még jelentős. Egészen kis hullámoknál a viszonyok az újabb tapasztalatok szerint gyakran meg fordulnak: nappal a jelek erősebbek, mint éjjel.

20-100 m-nél, ha az adótól távolodunk, a jelek eleinte még erősödnek, de bizonyos távolságtól kezdve már gyengülnek. Ha a hullámhossz 40 m-en alul van, akkor néhány száz méter távolságban a jelek elnémulnak, de messzebb újra hallhatók. A viszonyok hasonlóak ahhoz, amit igen erős hangoknál tapasztaltak. A csend övének kiterjedésére nézve az elektromos hullámok körében még nincs elég tapasztalatunk.

Közepes hullámoknál kora reggel legkevesebb a légköri zavar, dél és este között több, éjjel ismét kevesebb. Kis hullámoknál a zavaró napi menete eltérő, napvilágnál alig van légköri zavar. Napnyugta után kezdődnek és éjjel majdnem állandó marad a zavar. Számuk kevesebb, mint nagy hullámoknál, de erősségük ugyanakkora.