A bolgár király a helyzet bizonytalansága miatt utazott külföldre

Bécsből táviratozzák: Az itteni bolgár követségen még hivatalosan semmit sem tudnak arról, hogy Boris király Eudoxia hercegnő kiséretében szigoru inkognitóban elhagyta volna Bulgáriát. Retkov követ ugy nyilatkozott, hogy az utóbbi időben Bulgáriában nem voltnak oly politikai események, amelyek a királyt nyugtalanították volna és amelyekből arra lehet következtetni, hogy a király poziciója megrendült volna.

Ezzel szemben más helyről azt jelentik, hogy Bulgáriáan az utóbbi időben Boris ellen fordult a hangulat és egy igen erős párt a lemondását követelte, helyébe pedig Cirill herceget akarja trónrajuttatni. Boris most 32 éves és 1918-ban lépett trónra. Az utóbbi években a gazdasági krizisek következtében Bulgária sulyos válságokon ment keresztül. Az agrárkomunisták és Cankov hivei közt lefolyt harcok állandó izgalomban tartották az országot. A helyzetet sulyosbították azokat az összeesküvéseket, amelyeket Cankov hívei szőttek a mostani kormány ellen. Ugy látszik, ezek az összeesküvések értlelték meg a királyban azt a gondolatot, hogy külföldre utazzék és ott várja be a helyzet tisztulását.

Rákosi Mátyást népbiztosi szerepléséért nem vonja felelősségre a biróság

Amint ismeretes, ma kezdi meg a budapesti büntetőtörvényszék Szemák-tanácsa Rákosi Mátyás és 54 társa monstrebünügyének főtárgyalását az esküdtszéki teremben. Az ügyészség az összes vádlottak ellen csak a legujabb kommunista agitációjuk miatt az állami és társadalmi rend védelméről szóló törvény alapján emel vádat és még Rákosi Mátyás ellen sem terjeszkedik ki azokra a cselekményekre, amelyeket a kommün alatt követett el, amikor kereskedelemügyi népbiztos volt. Miután Kun Bélával együtt menekült el, szereplése miatt sohasem került a biróság elé.

Bánffy Miklós gróf volt külügyminiszter a legnagyobb magyar kitüntetéssel a mellén jelent meg a román király előtt és a közel jövőben tevékenyen bekapcsolódik a román politikai életbe is

Azzal a körülménnyel kapcsolatban, hogy Bánffy Miklós gróf volt külügyminiszter letette a román állampolgári hüségesküt, politikai körökben messzemenő kombinációk indultak meg. Élénk föltünést keltett az a hír is, hogy Bánffy Miklós audiencián jelent meg a román királynál, majd pedig a román uralkodópár villásreggelit adott tiszteletére. Ezt a föltünést keltő esetet politikai körökben annál inkább csodálkozással fogadták, mert Bánffy Miklós gróf, aki még nemrég egyik legmagasabb közjogi poziciónkat töltötte be, mellén a legnagyobb magyar polgári kitüntetéssel, az elsőosztályu polgári érdemrend nagykeresztjével jelent meg a román királyi pár villásreggelijén.

Beszéltünk ezzel kapcsolatban Kállay Tamás nemzetgyülési képviselővel is, aki a közelmult napokban Romániában járt s ott találkozott Bánffy Miklós gróffal. Kállay Tamás azt a kijelentést tette, hogy tudomása szerint Bánffy a közel jövőben tevékenyen bekapcsolódik a román politikai életbe is.

Leon Blum

A francia kamara nem szűkölködik nagy szónokokban és a francia szónokok beszédeit nem kell hivatott mestereknek utólag megfésülniök. Poincaré, Briand, Caillaux, Tardieu elragadó szónokok, de a kamara balszárnyán, a szocialisták sorában is az élő beszédnek olyan mesterei akadnak, mint Paul Boncour, akinek nemesen csengő hangját, tökéletes művészettel fölépített mondatait és bátran lendülő gesztusait a Népszövetség ülésein még azok is elbűvölten figyelik, akik a francia politikának elszánt ellenségei.

Leon Blum azonban, a francia szocialisták vezetője nem tartozik a francia elokvencia e tipikus képviselői köré. Blum nem szalonszocialista, bár a francia polgár kényelmes és bőséges életét éli, hanem a kispolgári kicsinyesség kemény ellenfele, őszinte és élesszavu ember, bár a forradalom apostolataitól áthidalhatatlan szakadék választja el. Köznapi becsvágy nem lakik benne, mert a nevezetes májusi választások óta számtalanszor lehetett volna miniszter, vagy akár a kabinet elnöke is, csak a kezét kellett volna kinyújtania utána, de nem tette. Nincs veszedelmesebb, mint a meggyőződéses, de kicsinyes becsvágytól ment ellenfél s Blum most bizonyult nagyon veszedelmesnek nagy ellenfele, Caillaux számára. Nem Herriot baktatta meg a Briand-Caillaux-kabinetet, hanem Blum legutóbbi beszéde, bár akkor a kormány még 20 szavazattal többségben maradt.

De a szocialista vezér lenyűgöző svádája, elképesztően alapos szaktudása és az erős meggyőződés, amely szavaiból csengett, megingatta a polgári középpártok sorait. „Esküszöm, hogy nem a szocialista beszél most, hanem a hazájáért aggódó francia!” - kiáltotta a szószékről ellenfelei felé Leon Blum s e szavak visszhangja gyanánt felelt a kamara töbsége hangos „Nem!”-mel arra a követelésre, hogy a francia nemzet mondjon le politikai függetlenségéről és az ország gazdasági élete fölötti hatalmat szolgáltassa ki a kormánynak s a kormány révén az angol-szász világtőkének.

A moszkvai kommunista párt degradálta Zinovjevet és kizárta Lasevicset, az ellenzék vezéreit
Moszkva, julius 25.
Az Orosz Távirati Ügynökség jelentése szerint a szovjetunió kommunista pártjának központi bizottsága elhatározta, hogy Zinovjevet megfosztja a központi bizottság politikai irodájának tagsági tisztségétől, Lasevicset pedig a központi bizottság jelöltjeinek sorából kizárja. Mindkettőt azzal vádolják, hogy hivatalos minőségükben az ellenzéki mozgalom vezetői.

A dogma bus gondolatai

Titokzatos és félelmes árnyékok voltak ők az árnyékban. És most a nyilt napvilágnál látunk izgatott hívőket, pepecselő doktrinereket, türelmetlen hitvitalizálókat, akik merő véletlenségből kommunisták, mert éppen így lehetnének mohamedánok, bicsérdysták vagy teozófusok, aszerint, hogy milyen más dogmát hittek volna el ilyen kritikátlan fanatizmussal. Nagy fejek, amelyekben sok elolvasott mondat csufolódik, de amelyekből hiányzik a biráló, a szortirozó, az összefoglaló intellektus. Rákosi, a tudományszomjas kispolgár, Weinberger, a maga olvasottságát csodáló szemtelen suhanc és Vági, a marxizmus politikus csizmadiája, - oh, nem félelmes hősök ők, csak históriás hittantanulók, akik céltalanul turkálnak az összeolvasott mondatok halmazában és vívnak meddő jottavitákat, minden összefoglalás hijján izolált dogmáknak maradt, betanult megállapításokkal.

Elvont ideák kiseszü bigottjai, vallási rajongók, mert tudásuk intelligencia nélkül hitt erjedvén, részegséggel füti nagy fejüket, tragikus középszerüek, akikben eltorzul a hivatás, amelynek érzetét a maliciózus sors beléjük tréfálta, kis lelkek nagy akarással, kis nagyok nagy elszánásokkal, a dogma bus bolondjait, konok misszionáriusok, kritikátlanságuk miatt meggyőzhetetlenek, - ezek ők a napvilágnál s igy lefoszlik róluk minden titok, ami a homályban az éhes és megváltást váró tömeget büvölné. Ami a földalatti titok erőszakos visszaszoritására és hasztalan nyomozására kell, az az erő és az a pénz jó lenne ellenagitációra, amelynek ellenállhatatlanul hatásos formája a munkaalkalom és az életlehetőségek megteremtése.