Ha még oly fontos dolgok is történnének is a politikában, még akkor is háttérbe szorulnának a minden figyelmet és minden érdeklődést lekötő, széles köröket érintő frankhamisítás mellett.

Mi történt igazában?
Egy csomó magasállású ember hamisította a francia ezerfrankos bankjegyeket és mikor ezeket a hamis bankókat értékesíteni akarták Hollandiában, Amszterdam városában elfogták Jankovics Arisztidet, Mankovics Györgyöt és Marsovszky Györgyöt. Amikor így kitudódott a dolog, a résztvevők azt a mentséget akarták elhitetni, hogy őket hazafias szándék vezette. A nyomozás magasállású embereket is bűnösnek talált, ezeket fogságba helyezték s ellenük is megindult az eljárás.

Igazában egy közönséges bűncselekmény esetével állunk szemben, amelynek csak azért van köze a politikához, mert akadtak sokan, akik abból politikai hasznot akartak, illetőleg szerettek volna a maguk javára szerezni s vágyó szemeik elé már új kormány körvonalai rajzolódtak, természetesen a maguk szájaíze szerint való emberekből összeállítva.

A száraz tényállás pedig az, hogy úgy külföldön, mint idehaza minden világosan látó ember előtt tisztán áll, hogy Bethlen István gróf személye a biztosíték arra, hogy itt a rend fenn lesz tartva, hogy a gazdasági helyreállítás munkája folytatva lesz, hogy az ő esze, tehetsége, ereje, kitartása a legfőbb biztosítéka a jövendő fejlődésnek.

Csendben, szinte észre sem véve, a nagy botrány mellett jóformán agyonhallgatva történt meg a londoni pénzpiacon a magyar földre kibocsátott jelzálogkötvények elhelyezése. És mi sem bizonyítja jobban a külföldi tőke bizalmát, hogy ezt a huszonötmillió fontra szóló kölcsönt negyvenszeresen túljegyezték.

Fényes tanubizonyság ez amellett, hogy komoly pénzügyi körök milyen teljes bizalommal vannak a magyar közgazdasági élet fejlődésével szemben.

Hiszen nemcsak Londonban, de Amerikában is szívesen fogadják a jelzálogkötvényeket, mert onnét meg hárommillió dollár értékű kötvény átvételét helyezték kilátásba.