A Faluszövetség kecskeméti alakuló gyűlése
Január hó 17-én, vasárnap folyt le Kecskeméten a Faluszövetség nagyszabású és lelkes alakuló gyűlése.
Az Alföld magyar népének ezen a nagyjelentőségű megmozdulásán a Faluszövetség vezetősége részéről résztvettek Schandl Károly földmívelésügyi államtitkár, Zsitvay Tibor, a nemzetgyűlés alelnöke és Meskó Zoltán, a Szövetség társelnöke. Az alakuló gyűlés a Gazdasági Egyesület székházában folyt le.
Kiss János kuriai bíró üdvözlő beszéde után Zsitvay Tibor, a nemzetgyűlés alelnöke emelkedett szólásra:
– Olyan nagy és átfogó szervezetre van szükség – mondotta – amely minden társadalmi osztály érdekeivel együtt szolgálja az ország érdekeit. A Faluszövetség, mely összefoglal minden nemzeti erőt s nem ismer pártpolitikát, hanem ismeri a nemzeti keresztény gondolat egybeforrasztó testvéri igéit, diadalmasan hódítja meg a magyar falvak népét. Üdvözlöm a Faluszövetség vezetőit, Schandl Károly államtitkárt, akinek egykor csak pusztábakiáltó volt a szava, ma pedig százezrek figyelnek rá és követik. Meleg magyar szívvel köszöntöm őt és kívánom, hogy a Faluszövetség útján egységes erőbe foglalva a magyar társadalmat, nemzetmentő, nemzetünket felemelő céljaink megvalósulhassanak.
Ezután Schandl Károly államtitkár emelkedett szólásra:
– Mi – mondotta többek között – akik a közélet nehéz keresztjét viseljük, hozzászoktunk, hogy a legapróbb és legeldugottabb községből is azzal jönnek hozzánk, segítsünk rajtuk. Azt mondom nekik, tartsanak össze, mert a kisembert kell elsősorban segíteni, akinek a legtöbb baja van. Ma itt is azt mondom, azért jöttem ide, hogy itt is elmondjam. Ez a két-három millió földmíves magyarság testvéri érzéssel tartson össze, aki teheti, segítsen a másikon s akinek hatalom van a kezében, a kisemberek érdekében gyakorolja azt. A Faluszövetség egyetlen hatalmas táborba tömörítse a nemzet minden hű fiát, akik egymásban a testvért lássák s így előbbre vigye, megvalósítsa mindazt, amihez a falunak joga van.
– A gazdasági leromlás, kifosztás után, barátok nélkül, négy-öt esztendő mulva már is magunkhoz tértünk. A gazdasági válság tetőpontján túl vagyunk. Ennek érdekében a legtöbb áldozatot a földmívelő nép hozta. Amikor a pénzesést megakadályozni sikerült, jött meg ismét a munka becsülete s ma csak becsületes munkával lehet előbbre menni.
Ha a falu népe a szövetkezetekbe viszi a pénzét, mely elsősorban őt látja el kölcsönnel, úgy olcsóbb kamat mellett több hitelhez juthatnak. Szövetkezeti alapon, gabonaraktárak létesítésével kell megoldani a gazda terményeinek értékesítését. A borértékesítés nehézségeinek egyik oka az északamerikai szesztilalom, másik oka az, hogy Franciaország hatalmi pozíciójában a piacokat a magyar bor elől elfoglalta.
A kétségbeesésre azonban nincs ok, mert hiszen Lengyelországba több ezer hektoliter bor ment ki a Hegyaljáról és az osztrákokkal való megegyezésre is van remény az földmívelésügyi miniszter személyében. Kétségtelen azonban, hogy annyi bort nem adhatunk el, mint azelőtt s azért inkább csemegeszőlő termelésére kell törekednünk.
A magyar bor nagyobb értékesítésének előfeltétele a tipusborok előállítása, amely szövetkezeti borpincék létesítésével lesz lehetséges. Ezután még néhány sürgős kérdéssel foglalkozott az államtitkár, majd beszéde végén áldást kívánt a Faluszövetség munkájára.
A következő szónok Meskó Zoltán volt, aki kijelentette, hogy bár nem kormánypárti képviselő, mégis itt van, mert a Faluszövetségben nincs szó pártpolitikáról, hanem a magyar erő összefogásáról és nemzetmentő munkáról.
A frankhamisítással kapcsolatos mérgező munkáról ezt mondotta:
– Szabad-e tűrni, hogy amikor a kormány egy bűnnél mindenkit üldöz, lecsukat, akármilyen nagyrangú vagy vagyonú legyen, hogy ezt az alkalmat a pártpolitika arra használja, hogy a maga pecsenyéjét megsüsse? Tiltakozunk ez ellen!
A bűnösök üljenek, de nem engedjük, hogy ebből az ügyből is politikai tőkét akarjanak kovácsolni a demokraták. A felforgatókkal szemben a keresztény és nemzeti irányzat híveinek össze kell fogni s tömörülni egységes szervezetbe. A falunak magának kell védekeznie a lázítók munkája ellen, mert hiszen elsősorban mindig a szegény és a legkisebb emberek sínylik meg a felfordulásokat.
Délután közebéd volt, amelyen számos felköszöntő hangzott el.
Zimay Károly polgármester a város nevében köszöntötte fel a vendégeket, majd Schandl Károly államtitkár az üdvözlést megköszönve rámutatott arra, hogy ma mindenkinek érdeklődni kell a közügyek iránt. A keresztény és nemzeti világnézeten levőknek együtt kell harcolni a felforgatók ellen, mert ellenfeleink is egy táborban vannak.
A nemzeti érzésű elemek védelmében legalább húsz-huszonöt évig meg kell kötni a földbirtok forgalmát, hogy ha a föld gazdát cserél, megbízható kezekre jusson. Az értelmiség testvérileg fogjon össze a földmívelőtársadalommal, mert így épül fel a sziklavára az erős jövő Magyarországnak. Meskó Zoltán a frankhamisítással kapcsolatos botrányos jelenségekről mondott lesujtó kritikát, majd kegyeletes szavakkal emlékezett meg Rubinek Gyuláról, a Faluszövetség nagynevű megalapítójáról.
Fáy István főispán szintén Rubinek Gyula érdemeit méltatta, Zsitvay Tibor pedig rámutatott arra, hogy az emberek nincsenek tisztában a haza fogalmával és azt hitték egyesek, hogy a hazát lehet bűnnel is szolgálni. Nem lehet engedni, hogy butaság és gonoszság a nemzetre újabb bajokat hozzon.
Nyárady Jenő beszéde után Szekeres László igazgató a Faluszövetség munkásságát ismertette, Bali Hajagos Mihály és Simon Nagy László pedig a kisemberek nevében üdvözölték a vendégeket és tettek fogadalmat a Faluszövetség mellett.
).jpg "Kalászosokból közepesnél jobb termés várható")
.jpg "Az aratás és a fegyvergyakorlatok")
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!