Évtizedekkel ezelőtt Borbás Vince már részletesen ismertette Közlönyünk  hasábjain a zsombék mibenlétét és keletkezését. Minthogy mai napig sokan nincsenek tisztában azzal, hogy a zsombékon a lápok mely alakulata értendő, elmondjuk, hogy a zsombék nem egyéb, mint egy sás-fajnak, a Carex Hudsonilnak (régiesen C. stricta) hatalmas, több évtizedes vagy még idősebb, oszloposán kiemelkedő gyepe.

A zsombék-sásnak ugyanis nincs tarackja, tehát nem kúszik szerte-széjjel, mint pl. a nád, hanem szárait és leveleit („zsombék-haj") sűrűn egymás mellett hajtja. A növény tehát kezdetben 20—100 cm átmérőjű sűrű, tömött gyepet vagy párnát alkot. Szárai és levelei évről-évre elhalnak s jövő évi hajlásai az előzők hónaljából erednek, így évről-évre pár mm.-rel magasabbról erednek a hajtások. A növény töve, az elhalt szárrészek nem pusztulnak el, hanem megmaradnak s így a növény idővel oszlopot alkot.

Az oszlop magassága 1-2 m-t is elérhet. Ismerve azt, hogy milyen lassan nő a zsombék, beláthatjuk, hogy az 1-1 1/2 m magas zsombékoknak — amilyenek ma például a somogymegyei Baláta - tavat (Somogyszob közelében) és a nyirbátori Bátorliget lápját népesítik be — milyen időseknek kell lenni.

A közismert növények közül a zsombék növekedésének megértésére a pálmák növekedését hozhatjuk fel például. A pálmánál az élő törzs csúcsán megjelenő levelek szorosan egymás hónaljából erednek, így a pálma törzse szintén csak annyival növekszik, amennyi levél elhal s helyette újak fejlődnek.

A zsombék talpa (töve) mindig oly helyen van, ahol legalább az év bizonyos részeiben víz áll. Rendszerint állandó víztükör csillog a zsombékoszlopok közt. A vízben hinár, gyakran a fehér tünderrózsa (Castalia alba) is pompázik. A nagyobb zsombékok felülete akkora és az oszlop szilárdsága olyan, hogy az ember súlyát elbírja.

Így zsombékról-zsombékra ugrálva, gyakran mélyen behatolhatunk a lápok belsejébe, oly helyekre is, ahol már az egyébként járhatatlan. A zsombékok persze; olykor nem éppen kényelmes távolságban vannak egymástól, súlyunk alatt inognak olykor annyira meg is hajlanak, hogy vízbe zuhanunk. Ilyenkor - bár a zsombékok közt a formáció természetéből következőleg soha sincs olyan mély víz, hogy feneket ne érnénk — nem segít más. mint az, hogy a zsombéksásba (zsombék-hajba) kapaszkodunk, mi viszont — lévén a sás levelének széle igen éles — kezeinket megsértheti.

A zsombékosok növényzete rendszerint igen érdekes. Zsombék csak állandó lápban van s ahol zsombék van. ott más érdekes növények is élnek. A zsombékok közti vízben érdekes vizi növények, a zsombékok oldalain pedig lépi növények élnek.

A zsombék hazánk s különösen az Alföld speciális formációihoz tartozik, mert bár a zsombéksás külföldön is elterjedt, oly jellegzetes és oly nagy kiterjedésű zsombék-állományokat, mint nálunk, másutt nem alkot. Alföldünk vizeinek lecsapolásával zsombékosaink java része pusztulóban van, néhány szép kifejlődése azonban máig érintetlenül maradt.

Dr. Boros Ádám