Az évek óta pangó magyar filmgyártás újjászületését jelzi ez a film. Éppen a legjobb időben jött, hogy tanúbizonyságul szolgáljon a magyar film életképességéről akkor, amikor a filmrendelet körül keletkezett harcok a leghevesebben dühöngenek a "film-szakma" berkeiben. Mert a Rongyosok c. filmjáték európai nívót jelent mindenféle szempontból.

A kedves, vidám sujet Zilahy Lajos a dramatizálás Fodor Miklós, a rendezés Gaál Béla, a kulisszák Básthy István, a fotografálás Vanicsek János munkája. Meséje gazdag, eleven és mulatságos, nem szokványos és nem elcsépelt, a motívumok is, kevés kivétellel, egészen originálisak. Két ágrólszakadt vándorkomédiás, apa és leánya megtalálják egy gróf elvesztett bőröndjét, elegánsan kiöltözködnek, a közeli fürdőhelyen összebarátkoznak egy gazdag parvenü famíliával. A parvenü fia megkéri a komédiáslányt, akit grófkisasszonynak hisz.

A gróffá vedlett komédiás ráveszi leányát, hogy fiúvá öltözve kérje meg a parvenü lányának a kezét, mert így egyszerre veje és menye lesz a parvenünek és később birtokosa teljes vagyonának. Két hálás forrása fakadt így a komikumnak. Az álgróf és a gazdag smokk egymástól igyekeznek ellesni a kellő viselkedést és az előkelő modort. Ez az egyik. A másik pedig a lány váltakozó kettős, menyasszonyi és vőlegényi szereplése, amelyből természetesen a helyzetkomikum számtalan pompás szituációja robban ki.