A Marslakókkal való érintkezés problémája szinte egyidős azzal a felfedezéssel, amely szerint földünk légköri, hőmérsékleti és egyéb jellegzetes tulajdonságait a közelünkben lévő égitestek közül a Mars-bolygó viszonyai közelítik meg leginkább.

Ennek a felfedezésnek logikus következménye volt az a megállapítás, hogyha a Mars-bolygó viszonyai annyira hasonlítanak a földi viszonyokhoz, ott a földiekhez hasonló életjelenségek lehetnek, sőt valószínű, hogy vannak is.

Mivel pedig a Mars-bolygó korra nézve idősebb a földnél és a kihülési folyamat ott hamarább indult meg, mint a földön, valamint valószinü, hogy az élet feltételei korábban következnek be, mint földünkön, feltehető, hogy a bolygót lakó intelligens lények tudásra nézve már túlhaladták a földi emberiség hatásfokát.

Ezekkel az intelligens Mars-lakókkal való érintkezés felvételének módja foglalkoztatja már igen régen a technikusokat. Az eddig ajánlott számos módszerhez (rádiótelefon és telegráfia, a Szahara sivatagban létesítendő oly hatalmas jelzések és ábrák készítése, amelyet a Marsról is észre kell, hogy vegyenek stb., stb.) járul most legújabban H. Gernsback amerikai fizikus ajánlata, aki a következő módon ajánlja megkísérteni.

Óriási ívlámpák fényét irányítsák reflektorok segítségével a Mars felé. Az ívlámpák fényének rezgésszámát egy telefon készülékbe való beszélgetés okozta rezgésekkel befolyásolják, ugyhogy ily módon a fénysugarak ezt a rezgést magukkal viszik a világűrbe, illetve eljuttatják a Marsba, ahol megfelelő készülékek: fotoelektrikus cellák és hangerősítők által ismét hallható hangokká tudnák ezeket a rezgéseket átalakítani.

Marslakókkal való társalgás céljait szolgáló fénytelefon gyakorlati alkalmazása egyelőre már csak azért is kétséges, mert viszont az újabb kutatók közül többen, de különösen Milankovits megállapításai szerint, viszont igen kétséges, hogy a Mars a lakott bolygók közé tartozna.