Fodor László vígjátéka a Magyar Színházban

Kezdettől fogva naponként ott a tábla a pénztár fölött: "Minden jegy elkelt." Tehát ugyancsak a pesti ember kedve szerint való valami ez a színdarab. Vígjáték, - mondja a színlap - hiszen közkeletű vélemény, hogy a pesti ember ma fáradt, gondolattól agyongyötört, a színházban tehát nem tűri a problémát, ott csakis szórakozni, mulatni akar. A színlapon látjuk, hogy akármi lesz is a történet, mindenesetre előkelő helyeken játszik: az első felvonás a Ritz egyik lakosztályában, a másik kettő egy vidéki kastélyban. A főalak dr. Szabó Juci, intellektuális modern nő, új embertípus s újszerű figura a színpadon.

Szétlibben a függöny s indul a cselekmény. Arról van szó, hogy Kuthy Bálint gazdag földbirtokos szakítani akar a barátnőjével, Micivel. Mici idegrohamot kap, orvosért szaladnak s dr. Szabó Jucit hozzák, aki éppen lenn táncolt a szálló halljában. A doktorkisasszony természetesen szép s oly elegáns, mint egy estélyi ruhás hercegnő. Micit szanatóriumba szállíttatja, Kuthy Bálint pedig egyszerre szerelmes lesz belé. A nő nemcsak szépségével ragadja meg, hanem azzal a szellemi és erkölcsi magasabbrendűséggel is, amely által különbözik a konvencionális nőktől, azoktól, akiket Kuthy Bálint eddig ismert, akár úrikisasszonyok azok, akár kokottok.

Egyelőre azonban nem tehet mást a szerelemre gyulladt férfi, mint hogy oly módon létesít kapcsolatot a nővel, hogy felkéri őt háziorvosául. De nemsokára vissza kell térnie birtokára. Ott persze, a szerző szerint, nagyfokú szerelmi depresszióban tölti napjait. Gyógyíthatatlanul szerelmes az orvoskisasszonyba. Egy szerelmi extázisában sorvasztó szenvedélyét ő maga így jellemzi: a plébános minden pénzét elnyeri, mert már nem tudja megkülönböztetni a vörös ászt a tök (vagy makk?) hetestől.

A cselekmény további rekapitulálását itt, azt hiszem, elhagyhatom. Nem fontos. Kezd mindeggyé válni, minden-mindeggyé. Ezen a ponton már végleg nem hiszek Kuthy Bálint szerelmében, hisz' csak mókázik az a Törzs; nem a figurák élő voltában. Kezdem belátni, hogy nem vígjáték ez, a szó irodalmi értelmében, hanem megint csak szerzemény, műfajilag inkább csak bohózat, melyben a történet csak váz, csak bázis tréfás helyzetek fölsorakoztatására; a figurák csak arra valók, hogy mókázzanak, hogy úgynevezett elmésségeket mondjanak.

Valami probléma mutatkozik a műben, ez holmi összeütközésféle lenne dr. Szabó Juci nőisége és orvosi mivolta közt, naivisták számára úgy fogalmazva meg, különféle nyilatkozatokban és referátumokban, hogy : Szabó Juci, a nő, legyőzi dr. Szabó Jucit, az orvost. Ez a probléma azonban valóban nincs benne a darabban, mert sem a történet, sem a figurák nem teherbírók problémák számára.