Rákosi ellen, még 1919-ben megindult a bünvádi eljárás a többi külföldre menekült népbiztossal együtt, de felelősségrevonása elmaradt, mert - mint ismeretes - Kun Bélával együtt külföldre menekült. A népbiztosok ügycsoportjában 23 vádlott szerepel és ezekkel együtt akarták felelősségrevonni Rákosi Mátyást is.

Most, hogy Rákosi Mátyás kézrekerült, vele szemben fölélednek ezek a vádak mind, annál is inkább, mert a királyi ügyészség időközönként mindig intézkedett olyirányban, hogy a népbiztosok büncselekményeinek elévülését megakadályozza. Rákosi volt kereskedelemügyi népbiztoshelyettes, majd a szociális termelés népbiztosa, végül pedig a vörösőrség főparancsnoka ellen, a többi népbiztossal együtt a királyi ügyészség elsősorban a Btk. 127.§-ába ütköző felségsértés büntettének a vádját emelte.

A másik vád folytatólagosan elkövetett lázadás büntettére vonatkozik, amelyben Rákosi Mátyás mint fölbujtói bünrészes szerepel.

Vádat emelt ellene az ügyészség ezenkivül 17 rendbeli gyilkosság büntette miatt, mint fölbujtói bünrészes ellen.

Külön vádcsoport az, amelyben 13 rendbeli gyilkosság büntettére szól a vád Rákosi Mátyás ellen, amely gyilkosságokban mint fölbujtói bünrészes szerepel.

Van még egy egész tömeg, körülbelül 20 olyan gyilkossági bünpöre Rákosi Mátyásnak, amelyeket szintén külön csoportokban emelt ellene az ügyészség, ahol a fölbujtói bünrészesség mellett a gyilkosság vádja rablás büntettével párosul.

A következő vádpontok személyes szabadság megsértésének büntettére vonatkoznak, amelynek száma az ügyészi csoportositás szerint körülbelül ezerre tehető.

Rengeteg kisebb jelentőségü büncselekmény elmén is vádat emelt az ügyészség Rákosi Mátyás ellen, amelyek között sok zsarolás, üzletszerü lopás és folytatólagosan elkövetett pénzhamisitás is szerepel.

Ha a rendőrség befejezi a mostani bünpör nyomozását, átkerülnek az összes iratok a királyi ügyészségre és ott először azt döntik el, hogy milyen hatáskörü biróság tárgyalja Rákosi és társainak bünpörét. Annyi bizonyos, hogy gyorsitott eljárás alá nem tartozhat az ügy, mert a Friedrich-féle gyorsitott eljárást azóta hatályon kívül helyezték.

Komplikációt csak az okozhat, hogy a statáriális eljárás még mindig érvényben van, két büncselekményre, a gyujtogatás és a lázadás büntettére. Tekintettel arra, hogy Rákosi Mátyás régi bünügyében az egyik vád lázadás büntettére vonatkozik és a mostani uj bünügy sokak véleménye szerint szintén lázadásnak minősül, igy a fönnálló rendelet értelmében Rákosi Mátyás fölött a statáriális biróságnak kellene itélkezni. Azonban előreláthatóan a statáriális eljárásnak technikai akadályai lesznek. A rögtönitélő biráskodásról szóló rendelet ugyanis előirja, hogy ennek a biróságnak a főtárgyalás megkezdésétől számitott három napon belül ki kell hirdetnie az ítéletet.

Rákosiék bünügye azonban olyan nagy halmazatát öleli föl a büncselekményeknek, hogy ezt három nap alatt még akkor sem lehetne letárgyalni, hogy ha a rögtönitélő biróság szünet nélkül három nap és három éjszaka dolgozna. Már pedig, ha záros határidő alatt nem tud a statáriális biróság itéletet hirdetni, akkor hivatalból át kell tenni az egész ügyet a rendes eljárás szerint müködő büntetőbirósághoz.