Locarno, október 4.
Vasárnap az összes delegációk ide érkeztek és a kis svájci város hét szállodája fölkészülten, várta Európa sorsának intézőit. A külügyminiszterek konferenciájának főrendezője. Massigli, a nagykövetek tanácsának állandó főtitkára, már tegnap óta ott tartózkodik és nagy rutinnal teszi már ai utolsó intézkedéseket. A konferencia első dolga a napirend megállapítása és az elnök személyében való megállapodás lesz. Nem tartják kizártnak, hogy az elnökség kérdését ugy oldjak meg, amint az a népszövetségi tanácsban szokásos: az egyes államok képviselői alfabetikus sorrendben fölváltva fognak elnökölni.

Eszerint az első ülésen a német delegáció vezetője, dr. Luther német birodalmi kancellár lenne az elnök. Briand és Chamberlain hétfőn reggel kezdik meg tanácskozásaikat és ekkor beszélik meg, mikor jöjjenek össze Luther kancellárral és Stresemann külügyminiszterrel. Lehetséges, hogy még a tulajdonképeni konferencia előtt bizalmas megbeszélés lesz közöttük, ellenkező esetben csak a konferencián találkoznának. A helyzet kialakulását az dönti el, vajjon Németország itt ujból fölveti-e azokat a kérdéseket, amelyeket párisi és londoni nagykövetei a konferenciára való meghívás elfogadásakor szóbahoztak.

Nagy nehézségek akkor állnának elő, ha a német nemzetiek Stresemann elhatározási szabadságát korlátoznák.

Hogy a hangulat nincs túlságosan telitve optimizmustól, sőt a pesszimizmus felé hajlik, arra mutat Chamberlain nyilatkozata, aki azt mondotta, hogy kényes és kinos kérdések fognak fölmerülni a konferencián. Reméljük - mondotta az angol külügyminiszter -, hogy a konferencia kielégitő eredménnyel ér majd véget, de túlságosan sokat ne várjunk tőle.

A szovjetkormány megbízta párisi követségének egyik titkárát, hogy utazzon Pallanzába, amely Locarno közelében fekszik és kisérje figyelemmel a külügyminiszterek tanácskozását.