Apusnak kezet sem csókolhatok – Panaszkodik Vanczák János leánya

Vanczák Jánost, a „Népszava” felelős szerkesztőjét, aki nyolc hónapra hagyta itt népes családját, hogy letöltse a sajtóvétségért reámért büntetést, gyermekei minden héten meglátogatják a gyűjtőfogházban.

A képviselő leghívebb látogatója Manci nevű leánya, aki különben B-listás magántisztviselőnő s mint a Reggel tudósítójának derülten újságolta, most a cipészmesterséget tanulja. Vanczák Manci elmondotta, hogy „apusnak”csak hetenként egyszer szabad ételt bevinni, minden hétfőn, s ilyenkor egyik bátyjával ő viszi a kosztot.

Először hiába mentek be a „Markóba”, mert amikor sorra kerültek, kiderült, hogy apust már kivitték a gyűjtőbe. Elpanaszolta Vanczák János leánya, hogy ő most már csak kívül várakozik, amíg apjának beadják az ételt, nem megy be hozzá, mert csak három lépés távolságról szabad vele beszélni és kezet sem csókolhat az apjának.

Azt hiszem – mondja Manci - , apust nagyon bántja ez a megalázás, azért nem megyek be hozzá. Egyébként nem hiszi, hogy apja jól érzi magát a gyűjtőfogházban, mert biztosan fázik, a rabkosztot nem szeretheti és a darócruha szúr. Reméli, hogy apját mégis látni fogja, mert – „hála istennek, annyi mentelmi ügye van, hogy mindazzal nem várhatnak nyolc hónapig és így a gyűjtőfogházból többször is megfogják idézni a mentelmi bizottság elé”.