A londoni „Times” Budapestre küldötte Bécsben székelő középeurópai levelezőjét, aki a konzervativ angol világlap vasárnap ideérkezett október 29-i számában már második rendkivül érdekes és föltünést keltő cikkét irja a magyar állapotokról. Az első cikk 20-án jelent meg és ebben azt mondja a nagy angol lap kiküldött tudósitója, hogy a magyar uraktól komoly választ csak indiszkrét kérdésekre kaphat az ember, ilyen indiszkrét kérdések pedig Budapesten lépten-nyomon kinálkoznak. Az október 29-i cikk nagyon behatóan világitja meg a magyar pártviszonyokat.

- Ha az ember belpolitikai kérdésekről akar beszélni – irja többek között a Times levelezője -, nagyon erősen kell szorongatni informátorát. Az ellenzékről, az Ébredő Magyarokat kivéve, uri társaságban beszélni sem illik. A jobbszélső ellenzéknek e csoportját a hatalmon levők mérsékletének élő bizonyitékai gyanánt tárják az ember elé. A baloldali ellenzéknek a mai magyar választói jog és a vasöklü közigazgatás kezét-lábát megköti, ezért van oly rettenetesen elkeseredve. Elsősorban a választók terrorizálását (dragooning), ami a nyilt szavazás következménye és a sajtó elnémitását (muzzling) rójja föl ez az ellenzék a kormány bünéül.

- Sokan őszintén csodálják Bethlen gróf államférfiui kvalitásait, amelyeket Nagybritannában és a kontinensen is elismernek. A szocialisták legveszedelmesebb ellenségüknek tartják. Azt mondják, sikerült demokratikus mázzal bevonnia egy gyökeréig reakciós rendszert.

- Az a parlament, amelynek 245 tagja közül 200-at nyiltszavazással választanak, mai pártmegoszlásával nemigen lehet az ország való érzelmeinek tükörképe. A legitimisták a baloldali pártokkal hiába fogtak össze, hogy a választások titkosságát kiküzdjék, mert az uj választójogi törvény a titkos választással megválasztott képviselők számát néhánnyal még csökkentette is.

A cikk azután részletesen ismerteti a Beniczky-ügyet és azt irja, hogy sem a zárt tárgyalás, sem a kifogásolt ujságok betiltása nem uj jelenség a magyar politikában.