Irta: Boros Gyula, a Felsőmagyarországi Husiparosok Szövetsége elnöke

Az iparososztály talán a legutóbbi időkig abban a naiv hitben élt, hogy sanyaru helyzetének legtöbb oka, hogy a kormánykeréknél ülők között igen ritkán akad olyan, aki származása, neveltetése és gyakorlati ismeretei révén némi megértéssel viseltetnék az iparososztály iránt.

Ezt a hitünket fájdalmasan lerombolta az utóbbi idők tapasztalata.
Nemcsak a megértés, de a jóakarat is hiányzik igen sokfelé a mi sorsunk iránt. Alig, hogy megkapta a kormány a munkásellenzék müattakját, az ugynevezett drágaság ellen, máris kész volt kalodába rakni a mészárost, a hentest, a péket, a vendéglőst, egyszóval mindenkit, akiken keresztül az emberek kereteinek elégtelensége (tehát nem a drágaság!) kikiabál.

A közönség, a laikus, az ideges, a türelmetlen közönség igen könnyen reagál az ilyen – izgatásokra, pláne ha kormánytekintélyek izgatnak és kész a maga lesujtó itéletével, ugy, hogy egy életen keresztül nem mossa le rólunk a tenger vize sem az árdrágitó bélyeget.

Előző cikkeinkben az érvek egész özönét zuditottuk ez ellen az eljárás ellen, mindenütt kimutatva, hogy az árdrágitó nem más, mint az állam. Nekünk meg az sem adatik meg, hogy sovány megélhetésünket mesterségünk melléktermékeiből feljavitsuk. Az általunk feldolgozott állatok bőrét odaajándékozza a két balkezes gazdálkodás a bőrkartelnek.

Jelen okfejtéseim során a fogyasztási adókat kísérlem meg csokorba kötni.
Már békében is jelentős tétel volt nálunk a fogyasztási adó, mint ahogy általában nagy előszeretettel operálnak nálunk az ugynevezett közvetett adókkal. A békebeli és a jelenlegi fogyasztási adók összehasonlitása révén egy kis számitást végeztem, annak helyességét bármely kartársam ellenőrizheti s igy megállapithatja, hogy a marhánál 22 százalékkal, a borjunál 40 százalékkal, a báránynál 40 százalékkal, birkánál 46 százalékkal, sertésnél 39 százalékkal, süldőnél 86 százalékkal magasabb fogyasztási adót fizetünk ma, mint békében. Mit gondol a népjóléti miniszter úr, ezt az átlagosan 45 százalékos pluszt kinek kell megfizetni?

Ezen a helyen külön kell szóvá tennünk a növendék-marha fogyasztási adójának rendkivül sérelmes voltát. A fennálló rendelkezések szerint a 8 héten felüli borju már növendékmarha számba megy, fogyasztási adója pedig értékére és sulyára ugyanannyi, mint a három éven felüli marháé. Sulyban pedig nagy az eltérés, mivel legtöbbször 3-4 hónapos,esetleg egy éves növendék kerül levágásra, ami 50-80, esetleg 100 kilogrammnál több hust nem ad ki.