Ha az éjjeli égboltozat teljesen tiszta és nem süt a holdvilág, még sincs vaksötétség. Halovány fény világítja meg a föld felszínét úgy, hogy vastag, nagybetűs nyomtatványokat még el is lehet olvasni mellette. A fény erőssége mintegy 1/5000 lux, ami körülbelül 1 gyertyának 70 m távolságból jövő fényerősségével egyenlő.

Nem kell azonban azt hinnünk, hogy a holdtalan éj világossága mindig egyenlő. RAYLEIGH lord egyik napról a másikra kétszeres változást is észlelt a fényerősségben, míg FABRY és BOURGET csak 10 %-ot. Mi a holdtalan éjszaka világosságának az oka? Kétségtelen, hogy elsősorban a csillagok fénye. De a számítások kimutatták, hogy a csillagok csak 1/10 részét szolgáltatják ennek a világosságnak.

Másodsorban a Napból jövő elektronok hatásának lehet tulajdonítani, mely a légkör magas rétegeinek megvilágítását, az északi fényt idézi elő. Az így létrejövő fénynek sajátságos színképe van, melynek legfényesebb vonala a zöld színképrészben van; ez az úgynevezett északifény-vonal. VEGARD ezt a sajátságos zöld vonalat újabban megtalálta a szilárd nitrogén fényében, ha elektronok gyors mozgásban özönlenek a szilárd nitrogénre.

Szerinte a légkör 80—100 km-nyi magasságában mikroszkópos nitrogénkristályok vannak, melyek pozitív elektromos töltésűek s melyeket a légkör elektromos mezejéből kiáradó elektrosztatikus taszítás tart lebegő helyzetben. Ezek a nitrogén kristályok foszforeszkálnak a Napból jövő elektronok hatására s idézik elő az északi fényt.

És valóban a holdtalan éjszaka fényének színképében megtalálható északi fény vonala. Angliában és az északibb vidékeken e vonal élénkebb színű, mint a déli vidékeken s ezért az északi fénynek jelentősebb szerepe van az angol éjszakák fényében, mint a délvidékekében. Végül az éjszakai égboltozat világosságát a Nap fényének a világtérben lebegő, apró részecskéken való szétszóródása is okozhatja.

Mert ha a Földnek éjjeli oldala Napárnyékban van is, a Nap sugarai elözönlik a Föld körüli tért, amelyben szétszórt apró szilárd, vagy ritkult gázrészecskék lebegnek. E részecskéket a Nap fénye megvilágítja s a róluk szétszóródó fény növeli az éjszaka világosságát. Hogy e föltevésnek megvan a maga valószínűsége, bizonyítja az éjjeli égboltozat színképe, amelynek a Nap színképével azonos jellemző vonalai vannak.

B. Ö.