Az idei szezon egyik legkimagaslóbb filmeseménye kétségkívül Abel Gance nagyszabásuúfilméposza, a Száguldó kerék volt. Ebben a filmben tűnt fel egy fiatal francia színész Gabriel de Gravone, akinek elegáns és finom játéka, nyílt tekintete, rokonszenves megjelenése egy csapásra éppen úgy meghódította a magyar moziközönséget, mint annak idején első szinpadi felléptei révén a franciák fővárosának publikumát.

A kitűnő fiatal színész azóta, hogy a Száguldó kerék főszerepét eljátszotta a legnépszerűbb szinészek közé emelkedett Párisban és ma már minden filmje esemény.
Igy esemény volt az a franciás finomságú, kissé merész beállítású film, amelyet pénteken mutat be a Kamara Az éjféli lakodalom cimmel.

A mesteri francia filmjátékban a fiatal férj szerepét játssza Gravone, mig a nőt Rita Jolivet játssza, az a művésznő, akit már néhány más filmen előnyösen megismert a magyar közönség. Rita Jolivet alakitása ebben a filmben egészen különleges, mert egy pápaszemes, csúnya kis gépíróleányt játszik, aki a szemünk előtt válik ragyogó hódítóan szép asszonnyá.
A modern felépítésű, fordulatos és ötletes történet, amelyben a két művész legjobb alakításait nyújtja, a következő:

Bligny gróf, a gazdag pezsgőgyáros, teljesen a munkának él, mig a fia minden idejét a pénzét a híres, könnyelmű táncosnőre pazarolja. Apa megunja fia léha életmódját s elhatározza, hogy egy komoly nővel összeházasitja. A fiatal gróf, amikor meghallja atyja szándékát, elhatározza, hogy az első nőt ,ki útjába akad feleségül veszi. Igy lesz azután jegyese gyáruk szürke, komoly, szemüveges gépírókisasszonyának, Anette-nek. A rokonság és násznép gúnyos megjegyzései között éjfélkor meg is esküsznek, hogy azután a fiatal asszony egyedül térjen visza szobájába, míg az ifjú férj régi ideáljához, a táncosnőhöz rohan. A nem várt időben azonban szem- és fültanúja lesz annak, hogy a táncosnő a vivómester szereti s őt csak a pénzért bolondítja.

Megszégyenülten és haraggal menekül, otthagyva a vagyont, atyját és ifjú nejét.
Anette, a fiatal grófnő nem bír azonban belenyugodni férje hűtlenségébe és lelki beteg lesz ,mire orvosai tanácsára Chamonexba, az előkelő francia sporthelyre utazik gyógyulás végett.

Bligny gróf, aki nem ismeri fel a ragyogó elegánciájú fiatal asszonyban saját feleségét. Bligny gróf bevallja szerelmét Anettenek, aki azonban szomorúan válaszolja, hogy már férjes asszony, mire a gróf könyörögni kezd, hogy váljon el férjétől, mert ők csak együtt lehetnek boldogok. Másnap reggel azonban Bligny gróf meglepődve hallja, hogy imádottja hirtelen elutazott. Minden eszközt felhasznál az asszony felkutatására és szerelemtől boldogan utazik haza, hogy atyjától és feleségétől a válást kierőszakolva, új szerelmével egybekellhessen.

Anette, ki közben hazaérkezett és újból felvette komoly, szürke külsejét, nagy keretes pápaszemét, azt válaszolja férje kérésére, hogy a válás ügyében éjjel 12 órakor fogja megadni elhatározó válaszát.
Mikor éjjel 12-őt üt az óra egy köpenybe burkoltan megérkezik Anette. Írásban átadja a válásba való beleegyezését. Féjre az iratot átveszi, ledobja a köpenyt s ott áll abban a ragyogó toilletben, amelyikben a karácsonyesti mulatságon volt, mikor sziveik egymásra találtak.