Bécs, junius 14.

A „Neues Wiener Journal” vasárnapi számában folytatja a Habsburg-család 1839-ből származó házi statutumának közlését, amely ugy rendelkezik, hogy a császári ház tagjai magas méltóságuknak és származásuknak megfelelő apanázsban részesüljenek.

A háboru harmadik évében – irja a lap – Ausztria és Magyarország költségvetése összesen 22,600.000 koronát irányzott elő az udvartartás költségeire. Ehhez még különböző összegek járultak, tokaji borok eladásából, a schönbrunni menazsériában szedett belépődijakból és más hasonló bevételekből, ugy, hogy a császári udvarnak körülbelül 28,000.000 korona bevétele volt. Ebből födözték a Burgszinház deficitjét, az udvari nyugdijakat, a különböző rendjelek adományozásának, az udvari könyvtárak, kincstárak és muzeumoknak kiadásait.

Károly király és Zita királyné apanázsként 2,600.000 koronát kapott és különböző apanázst kaptak a főhercegek és főhercegnők, aszerint, hogy milyen közeli rokonságban állottak az uralkodópárhoz.

A legnagyobb apanázsa Mária Josefa főhercegnőnek és Mária Terézia főhercegnőnek volt, akik, mint a király illetve királyné anyja, 240.000, illetve 300.000 korona apanázst élveztek. Nagy apanázsa volt – 162.000 korona – a király öccsének, Miksa főhercegnek is, aki tudvalevőleg sokat reprezentált.

Péter Ferdinánd főherceg 119.000 koronát kapott, igaz, hogy neki soktagu családról és ezek udvartartásáról kellett gondoskodnia. Ezekből az apanázsokból fizették az udvarmestereket, kamarásokat, kamarai elöljárókat és udvarhölgyeket is.

A drágulás, amely a háboru minden évével együtt nőtt, ujabb és ujabb terheket rótt az udvar jövedelmeire, ugy hogy az udvar deficitje 1917-ben már 7,000.000 korona volt.

Az udvarmesteri hivatalnak födözet után kellett néznie és – ami Ferenc József hosszu uralkodása elképzelhetetlen volt – Károly király kiadásainak egyrészét már a rendkivüli hadihitelekből födözték. Gróf hunyadi József udvarmester 40%-os drágasági pótlékról tárgyalt az osztrák és a magyar kormánnyal, amikor eljött 1918 októbere – és minden összeomlott.