Hűvösség és jégzivataros esőkben, valamint felhőszakadásokban való gazdagság jellemzik az elmult nyárközép időjárását, amelynek párját visszamenőleg 1912 júliusában találjuk meg.

A hőmérséklet napi közepeit az 50 éves értékekhez viszonyítva azt látjuk, hogy Budapesten 17 napon melegebb és csak 14 volt hűvösebb időjárás, azonban mégis nagyobb súllyal esnek latba a kisebb számú hidegebb napok, mert egyes napokon a hőmérséklet hiánya 6°-ot tett ki (12-én), míg, a hőfeleslegek kis értékeket mutattak fel.

Nagyon jellemző az idei július hőmérsékleti változékonyságának roppant kicsiny értéke, mely csak 1.35° volt, míg a normális erre a hónapra 1.95°. Ennél alacsonyabb nyári érték csak 1872 júniusában fordult elő: 1.22°.

A csapadék-feljegyzések szerint az elmult júliusban nem volt az országban egyetlen nap, amelyen valahol ne esett volna. Még a legszárazabb 19-én is Budapesten 3.5 és Szegeden 0.4 mm-t mértek. Országos esők azonban felette gyakoriak voltak, így 10-13, 23-25, és 31-én, amely napokon kevés kivétellel hazánkban mindenütt esett.

A legnagyobb felhőszakadások a következők: 11-én Kecskemét 61 mm, Orosháza 38 mm, 13-án Szerep 55 mm, 16-án Budapesten 41 mm, 23-a pusztító esőivel a legemlékezetesebb marad: Sopron 78, Kapuvár 84, Szombathely 59, Magyaróvár 34 és Keszthely 35 mm-t mértek. 31-én pedig Szentgotthárdon volt 81 mm-es felhőszakadás nagy zivatarral.

A csapadék-gyakoriság is igen nagy volt, mert hiszen a Dunántúlon 12-15, sőt az Alföldön 19-21 az esős napok száma, teljesen az 1912. évi, Erdélyben áradásokat okozott júliusra emlékeztetve. Az északi hegyvidékünkön pl. Galyatetőn 21 esős nap volt.

A talajhőmérséklet Budapesten 0.0, 0.5. 1.0, 2.0 és 4.0 m mélységben 21.5, 18.5, 16.5, 13.7 és 11.0 C°, ami a sok évi átlagokhoz viszonyítva félméterig hiányt és 2 m-től lefelé, már közel ½°-nyi hőfelesleget mutat fel. A légnyomásnak a tengerszínére átszámított budapesti középértéke 760.5 mm (a normálisnál 0.7 mm-el alacsonyabb), a maximuma 22-én 766.5 mm minimuma 2-án 752.7 mm.

Július havában hazánkban a depressziók egymást követték, vagy olyan átmeneti légnyomási helyzet alakult ki, ami főkép zivatarok képződésére volt nagyon kedvező. Elsején Európaszerte minimumok vannak és csak északkeleten helyezkedik el egy erős maximum. 3-án északról dél felé párhuzamosan haladó izobárok mellett erősen csökken a légnyomás és északi légáramlás az uralkodó.

Majd Közép-Európa felett sekély depreszió alakul ki, amelyet 7-8-án felvonuló délnyugati anticiklon kelet felé elszorít. Azonban ez a helyzet sem tarthatta magát és újabb ciklonok helyeződnek el É. és D.-Európában. Utóbbi vidékeken súlyos jégzivatarok és erős viharok léptek fel. 12-ével Ény. felől újabb maximum közeledik, azonban a déli ciklonok rövidesen véget vetnek uralmának. 11-én a genuai öbölben depresszió képződik és hazánk felé veszi utját, 17-én ismét négy ciklon van Európa különböző vidékein (Szicilia, Zara, Lemberg és Skócia feletti maggal).

Napokon át alacsony a légnyomás Európa középső részein, ami ismét állandó zivatartevékenységet tesz lehetővé. Végre 20-án Skandinávia felett kialakult anticiklon megerősödve leereszkedik Európa középső részei fölé, de élettartama ismét nagyon rövides már 22-én újabb lapos ciklon - bizonytalan időjárási helyzet - borítja Közép-Európát.

27-én Anglia felől mély depresszió közeledik a kontinensre, súlyos viharos szelekkel. 29-én magas északon helyezkedik el az alacsony és délen a magas légnyomás, mintegy némi lehetőséget adva arra, hogy augusztus első napjaira kedvezőre forduljon az idő.

Dr. Réthly Antal