Valahol a Gare de Est környékén barangoltam csak úgy, minden messzebbmenő terv és cél nélkül. Kirakatokat néztem, meg nőket, midinetteket és granddameokat utánozni akaró külvárosi családanyákat. Amint ott állottam a járda szélén egy hirdetőoszlop mellett, hirtelen rátévedt a szemem egy új plakátra.
Magyar Szinház Párisban. Café du Globe, Bd Strassburg. Metró: St. Denis.
Ez állt a plakáton.

A Café du Globe közönsége a kávéház nevéhez méltón a földkerekség legkülönbözőbb tájairól került ide. Ázsia, Afrika, sőt Európa legegzotikusabb népeinek képviselői ülnek itt egymás mellett. Főként piktorok, írók, zenészek, diákok. A békebeli pesti Newyork-kávéház jut eszembe egy pillanatra, azzal a különbséggel, hogy itt a Globeban talán még több a füst és még nagyobb a lárma.

Az egyik sarokba vezet a pincér, amikor a magyar színház tagjai felől érdeklődöm. Magas termetű, hosszú hátrafésült fekete hajú, huszonnyolc év körüli fiatalember fogad. Nyitrai Elek, az egyik budapesti napilap párisi levelezője, zeneszerző, író és színigazgató egy személyben.

- Többször rendeztünk magyar estéket, melyek mindig jól sikerültek. – mondja. Ez adott impulzust arra, hogy most állandóbb jellegü színházi vállalkozásba fogjunk. Itt a Café du Globe souterrainjében fogunk játszani egyelőre. A helységért százötven frankot fizetünk esténként. Ezt is úgy gyűjtöttük össze, hogy az itt tanuló diákok a szószoros értelmében a szájuktól vonták meg a falatot, hogy a színház megindulhasson. A színpadnak szolgáló dobogót magyar munkások ácsolták össze, este fáradtan munka után. Díszleteink persze nincsenek, csak két körfüggönyünk van, de úgy-e a díszlet nem is fontos?

- Először csak könnyebb fajsulyú kabarészámokat fogunk előadni, így akarjuk a közönséget ideszoktatni. Párisban hetvenezer magyar él és eddigi estélyeinken a magyarokon kívül más nemzetiségü vendégeink is voltak, olaszok, jugoszlávak, románok, spanyolok. Ezeknek mind nagyon tetszett, amit produkáltunk és remélem, hogy ha rendszeresen háromszor játszunk hetenként, akkor is mindig táblás házunk lesz. A nézőtérre háromszázan férnek el és a helyárak mélyen a moziárak alatt vannak. Nálunk már egy frank ötvenért ülni lehet és hét frank a legdrágább hely. A jobb mozikban pedig három frank ötven a legolcsóbb ülés.