Meidinger-kályha fűtése hazai szénnel. Elég gyakran hallható nálunk az a panasz, hogy hazai szeneink nem alkalmasak a lakásainkban meglevő kályhák fűtésére, amihez más oldalról gyakran azt teszik hozzá, hogy a mi szeneinkhez nincs alkalmas, könnyen kezelhető és olcsó, egyszerű szerkezetű kályha.

Mások panaszaitól vissza nem riadva évek óta magyar szénnel fűtöm lakásomat a legegyszerűbb szerkezetű töltőkályhának, felhasználásával olyan jó eredménnyel, amely semmi kivánni valót hagy maga után. A tüzelésben azt az eljárást követem, amelyet a kályhagyárak szénfűtés esetében előírnak és amely abban áll, hogy a rostélyra rárakjuk (betötljük) az elégetni szándékolt szenet és annak tetején gyujtunk tüzet papirossal, apró és vastagabb fával.

Ha már a vastag fa is ég, lehet 1-2 lapát szenet a tűzre dobni, azután már nincs más lenni valónk, mint az alsó ajtó nyílásának a szükséghez képest való szűkítésével az elégést úgy mérsékelni, hogy n lakás hőmérséklete lehetőleg állandó legyen. A tűz a szénben felülről lefelé lassan terjed s a fokozatosan felhevülő szénből kiszabaduló gázok az alulról jövő levegővel keveredve semmi, vagy igen kevés füst keletkezése közben tökéletesen elégnek.

A felső ajtón akkora rést hagyunk, hogy a láng legyen kormozó, de ne is húzódjék nagyon vissza. Ha fent sok levegői engedünk be, akkor a tűz elgyengül, ha keveset, akkor az elégés tökéletlen és a kémény füstölög. Mikor a gázok a szénből már teljesen kiégtek, a szilárd maradék, mint izzó koksz ég tovább láng és füst nélkül. Ilyenkor a felső ajtót teljesen zárva tartjuk, mert az ott beáramló levegő csak hűtené az égéstermékeket.

Fontos, hogy a kályha és csővezetéke ép legyen, sehol hamis levegő be ne jusson. Tatai szénből 40 cm vastag réteg, más, kevésbbé gázdús szénből 50 cm vastag réteg is szépen, baj nélkül leég. Nagyobb darabos szénből még többet is lehet berakni. A fenti rétegvastagságok még 2—3 cm szemnagyságnál célhoz vezetnek, de igen apró szénben a hő gyorsabban terjed lefelé, gyorsabb a gázképződés és igen vastag réteg esetén a gázok nem bírnak teljesen elégni.

Ebből kellemetlen berobbanások támadhatnak, ha a felső ajtónyílásán beáramló levegő az elégetlen gázokkal keveredik és nagyobb tömegű elegy hirtelen lobban lángra. A berakott réteg vastagságát aszerint kell megállapítanunk, hogy még ne történjék ilyen berobbanás. A biztos határ, ameddig mehetünk, függ a kémény huzatától és a szén minőségétől is, de rendesen 50 cm-en felül van a megengedhető réteg vastagsága.

Nem gázdús. ökölnyi, darabos és nem salakos porosz szénnel hasonló tüzelési eljáráshoz a Meidinger-kályhát a felső ajtóig meg lehet tölteni, de magyar szénből nemcsak a gyorsabb gázfejlődés miatt, hanem a nagyobb salaktartalom miatt is jó a fentebb ajánlott határon alul maradni, mert másképp a salak kiszedése is kezd nehezebbé válni.

Nagy hideg idején, amikor egy ilyen mérsékeltebb melegfejleszlőképességű töltés nem elég az egész napi fűtésre, a tűz teljes leégése után, mikor már csak a fekete és nem túlságosan forró salak van a rostélyon, a rostélyt kihúzzuk, a salakot eltávolítjuk és a rostélyt visszahelyezve a kályhát (még melegen) újra töltjük és a tüzet újra felgyujtjuk.

Ez alatt az idő alatt a lakás még nem hűl észrevehetően és ez az újratöltés kényelmesebb is, mint a szénnek tűzre való folytonos utána rakása, ami gyorsan gyulladó és gyorsan leégő hazai szeneinknél túlságosan nagy figyelmet kívánó munka volna és sok kellemetlen füstképződést is okozna.

Doctorics Benő.