A gyáripar 16 millió, a kisipar 8 1/2 millió forgalmi adót fizet 

A magántőkék és háztartási tartalékok elpusztulása s a fogyasztóképesség ijesztő mértékű csökkenése az összes termelőosztályok közül a kisipart érintette legsúlyosabban, mert a fogyasztóközönség túlnyomó nagy része a finomabb és fejlettebb ízlést kielégítő kézműipari cikkek használatáról az olcsóbb gyáripari cikkek használatára volt kénytelen áttérni, aminek következtében a kisipar foglalkoztatás nékül maradt. 

A kispar nehéz gazdasági helyzete dacára a kormány még sem volt kellő kimélettel az adótörvények meghozatala alkalmával a kisexisztenciákkal szemben s a létminimumot is oly alacsonyan állapította meg, hogy a kisiparosok nagy része a kedvezményt nem élvezheti.

Emellett a kisiparosokra rótt adóbeszedési teendők a forgalmi adó ellenőrzésénél velük szemben tanusított zaklató eljárás, a könyvvezetési kötelezettség elrendelése s a kereseti és jövedelmi adónak a bevallások figyelmen kívül hagyásával történt kivetése is csak a kisipari exisztenciák helyzetének további rosszabbodását idézte elő. 

Az Országos Kereskedő és Iparosszövetség évek óta sürgeti a kisipari kérdés megoldását, sőt a kisipar helyzetének a javítása céljából saját eszközeivel is mindent elkövet, a súlyos adóterheken azonban csak törvényhozási intézkedéssel lehet enyhíteni.

Éppen ezért követelte az OKISZ az adóstatisztika összeállítását, amely kétségtelenül igazolta volna, hogy a kisipar aránytalanul súlyos terheket visel. 

A pénteki forgalmiadóankétnak egyik legmegdöbbentőbb eseménye kétségtelenül ennek az adóstatisztikának az előterjesztése volt, amely feltevésünket teljesen igazolta, a melyből kitünik, hogy akkor, amidőn forgalmi adóban Magyarország egész hatalmas gyáripara évi 16 millió koronát fizet, a kisipar adószolgáltatása 8 1/2 millió koronát tesz ki. 

A fogyasztóközönségében megfogyatkozott, tőkeszegény és elerőtlenedett kisipar tehát ugyanannyi forgalmi adót fizet, amennyi az összes külföldi import után folyik be.