A népies orvosi tudomány már az ókorban használta a földi giliszta kiszárított testét orvosságként láz ellen. Kínában és Japánban még ma is nagyon elterjedt hasonló célra való használata. Mintegy tíz esztendővel ezelőtt két japáni orvos (Nukada és Tanaka) vizsgálta meg tudományosan a hazájukban előforduló földi gilisztákat abból a szempontból, hogy milyen ez a lázcsillapító hatás és mi a ható anyag.

Kimutatták, hogy a földi giliszta kiszárított teste valóban jó lázcsillapító szer s az anyag, amely ezt előidézi: a tyrosin. A tyrosin vagy oxyphenylalanin a fehérjemolekulának egyik alkotórésze s minden állati szervezetben előfordul. Kémiailag az aminosavakhoz tartozik.

A Németországban élő földi gilisztákat (Lumbricus herculeus) legujabban HITZELMANN vizsgálta meg lázcsillapító hatásuk mértékére vonatkozólag. 1. A gyüjtött állatokat előbb tömény konyhasó-oldattal kezelte, vízben kimosta. majd szárító-kályhában teljesen kiszárította és porrátörte. További kezeléssel (lepárolt vízben és alkohollal) előállította azt az agyagot, melyet Nukada és Tanaka "lumbrofebrin"-nek neveztek el.

A földi giliszták testéből ilyen módon előállított anyaggal egészséges tengerimalacokat oltott be s minden esetben azt tapasztalta, hogy testhőmérsékletüket valóban csökkenti. Ez a hőmérsékletcsökkenés átlag 07° volt az egészséges állatoknál. Bár kísérleteiben csaknem 3/4 grammnyi adagokat is használt, mérgező hatást egyáltalában nem tapasztalt. Kísérleti állatai nagyon jól érezték magukat, rendes étvággyal ettek és semmi jel sem mutatott arra, hogy a tyrosin esetleg káros hatást idézett volna elő.

A tyrosinnak az állati szervezetben való szerepére vonatkozólag HINTZELMANN-nak az a véleménye, hogy vagy maga, vagy pedig bomlási termékei idézik elő az állatok fényérzékenységét. Fehér egereket oltott be tyrosinnal s azt tapasztalta, hogy azok a napfényt nagyon kellemetlennek, mintegy vakítónak érezték. A földi giliszták fényérzéksejtjeiben valóban sok tyrosint talált.

Dr. Varga Lajos.