Ezen szélső értékekre jellemző, hogy amíg a maximumok alig 1—2°-kaI haladták meg a februáriusi értékeket (Budapesten és Pécsett 1°-kal). eddig a minimumok 4-5° kal voltak alacsonyabbak a tavasz első hónapjában, mint a tél utolsó havában! Márciusban 13 fagyos nap volt, míg februáriusban csak 6.

Március csapadékmérlegét felállítva a havi összegek 17 mm (Nyíregyháza) és 55 mm (Szekszárd) között ingadoztak és amíg az előbbi vidéken 56 %-nyi hiány, addig Tolnában. Baranyában, valamint Eger és Szeged környékén mintegy 6-7%-nyi csapadéktöbblet mutatkozik.

A hónap első fele országszerte csapadékos volt, aránylag sok hóval és havas esővel, míg 16 tól 26-ig (a 21-i kis esőktől eltekintve) száraz idő uralkodott, erős köd-, harmat-, de különösen dér-képződéssel. A csapadékos napok száma nagy, azaz 8-10 volt, köztük 6-8 havas nappal, és így bár kevés csapadék hullott, annak nagy része a szomjas talajnak jutott.

A havas napok nagyszáma a havat teljesen nélkülöző februárius után különös figyelmet érdemel. Ez az ellentétes viselkedés természetes következménye annak, hogy a március jóval hidegebb volt februáriusnál. Az ország déli és keleti részein március elsején nagyobb zivatarok voltak, sőt Szekszárdon és Szegeden jég is esett.

A légnyomás budapesti havi középértéke a tengerszínére átszámítva 761.5 mm és csak 0.1 mm-rel haladja meg az 50 éves átlagot Legmagasabb 19-én volt 770.8 mm-rel, míg legmélyebbre 8-én süllyedt a barométer, amikor 753.2 mm volt.

Amikor a hőmérséklet évi menetében az egész hónapra jellemző hőmérsékleti megfordulás áll elő, akkor a két hónap között a légnyomás átlagos eloszlásában igen lényeges különbségnek kell lennie. Az idei március hőmérséklete, ahelyett, hogy emelkedett volna, még süllyedt a februáriushoz képest, azonban nem a márciusnak, hanem éppen a februáriusnak légnyomási eloszlása volt rendkívüli és így a közel normális március is rendkívülivé vált.

Elsején Európa déli részeit minimumok borították, míg a magas légnyomás északon vonult kelet felé. 5-ére már északon volt a minimum, míg nyugatról erősen kifejlődött maximum vonult fel, de nem tudott elhelyezkedni a kontinensen, mert újabb északi depresszió ereszkedett le és egyidejűleg az Adria felett egy másodlagos minimum alakult ki.

Napokon át ilyen maradt a helyzet és a maximumok mintegy szokatlan úton észak felé tolódtak el. 14 én a benyomult Atlanti-óceáni maximummal egyidejüleg erős lehűlések voltak, majd egy időre állandósult az anticiklonális helyzet és Középeurópa fölé került a légnyomási maximum magva. 21-ére lényeges változás állott be.

Északon és a Földközi-tenger felett is alacsony, keleten és nyugaton magas lett a légnyomás, általában felette bonyolulttá vált a légnyomási eloszlás és depressziók követték egymást, részben hazánkat is érintve.

Egy-két napig emelkedő légnyomás és szárazabb idő állott be ismét, míg a 26-án az aránylag mély adriai depresszió vonult fel, az ismert V/b útvonalon északkelet felé haladva sok helyütt esőzést okozott, de menynyisége szerencsére sehol sem volt katasztrofális. 29-én a nyugati maximum végre helyezkedett a kontinens felett és a hónap végével ismét szép derült időjárás állott be.