A haszonbérletekről II.
Irta: Jakabházy János dr.
II.
A haszonbérlőnek másodsorban igen fontos kötelessége az, hogy a bérelt területen a rendes ember gondosságával és okszerűen gazdálkodjék. Ezen kötelezettségéből származik, hogy a bérleményt jókarban kell tartania, a birtok termőképességét csak fokozni szabad és legalább hármas vetésforgó szerint kell a földet megmívelni.
Az épületeket csak arra szabad használnia, amilyen célra azok szolgálnak. A közönséges használattal járó javítások a haszonbérlőt, a nagyobb fenntartási költségek és rendkívüli kiadások rendszerint a haszonbérbeadót terhelik. Ha a haszonbérbeadó a szükséges és gyors helyreállítás kötelezettségének nem felel meg, a bérlő a helyreállítást saját költségén eszközölheti, de bérből azt le nem vonhatja, hanem csupán bírói úton érvényesítheti.
Általában véve esedékes haszonbérből nem szabad semmit sem levonni a bérlőnek, mert kiteszi magát annak, hogy a haszonbérbeadó bérnemfizetés okából a bérletet a gazdasági év végére felmondja.
Ellenben, ha bármilyen igénye támad a haszonbérlőnek a haszonbérbeadóval szemben és ezt az igényt a haszonbérbeadó elismerni, a követelést kiegyenlíteni nem akarja, úgy a bérfizetéstől függetlenül bírói útra kell terelni az ügyet.
Általános szabály az is, hogy a bérelt területen lévő fák ki nem vághatók, hosszabb bérlet esetén is csak akkor, ha a fák a bérleti idő alatt újra nőnek. A birtokon termelt trágya el nem idegeníthető és el nem vihető, a takarmányszalma meg egyéb melléktermények pedig rendes ármegtérítés mellett a haszonbérbeadónak vagy a bérlőutódnak a haszonbérlet megszüntével átadandó.
A bérlet rendszerint a alhaszonbérbe adható. Az alhaszonbérletet azonban az írásbeli szerződések tiltani szokták.
Kötelessége továbbá a haszonbérlőnek a bérelt ingatlant mindennemű tartozékaival együtt a kikötött haszonbéri idő lejártával az átvételnek megfelelő állapotban, általában véve jókarban visszabocsátani. A bérlő a szerződésszerű használatból kifolyó avulásért vagy rosszabbodásért nem felelős. A haszonbérbeadó bérbeadott ingatlanát, az azon lévő épületeket és egyéb ingóságait bármikor megtekintheti, ebben őt a haszonbérlőnek megakadályozni nem szabad.
A haszonbérlet megszünése
A haszonbérlet az esetben, ha mindkét fél kötelezettségének pontosan eleget tesz, vagy akkor szünik meg, ha a szerződési idő lejár, vagy pedig ha határozatlan időre volt kiadva, akkor rendes felmondással kell a bérletet megszüntetni.
Felmondási időre nézve jogszokás az irányadó.
Általános szabály az egyrészt, hogy mezőgazdasági haszonbérleteknél csak a gazdasági év végére lehet felmondani, de semmi esetre sem korábbi időpontra, mint amelyre már bér előre kifizettetett.
A felmondás leghelyesebben írásbeli módon eszközölhető, úgy hogy szükség esetén a haszonbérbeadó a felmondást igazolni tudja. Ha a bérlő a felmondást nem venné tudomásul, vagy arra nem nyilatkozik, úgy a felmondás érvényessége az illetékes járásbíróságnál mondható ki.
A szerződési időtartam alatt általában véve csak akkor lehet felmondani a szerződést, ha a bérlő a szerződésnek vagy szerződés nemléte esetén az általános jogszabályoknak lényeges rendelkezéseit szegi meg. Hogy mi a lényeges dolog, az a fentebbiekből megállapítható vagy pedig bírói döntés alá bocsátható.
Kisebb sérelmek esetén nem célszerű a felmondási jog érvényesítéséért bírósághoz fordulni, mert mindig rendelkezésre áll a kártérítés iránti igénynek bírói úton való érvényesítése. Hogy akár az egyik, akár a másik fél mely esetben állhat el a szerződéstől, azt pontosan körülírni nem lehet az esetek sokféleségénél fogva.
Megemlíthetjük, hogy több haszonbérlő esetén a vállalt kötelezettségekért való felelősség teljes egészében a bérlőtársak mindegyikét külön-külön is, meg az összest is terhelik, hacsak az ellenkező nincs a szerződésben kikötve.
Sem a haszonbérbeadó, sem a bérlő halála a haszonbérleti szerződést nem szünteti meg, hacsak ennek az ellenkezője ki nem köttetett. A vagyoni jogok és kötelezettségek mindenkor átszállnak az örökösökre és így azok kötelesek az örökhagyó által kötött szerződésnek megfelelni.
Hogyan kell az írásbeli szerződést kiállítani?
Írásbeli szerződések létesítésekor mindig meg kell állapodni arra nézve is, hogy a szerződés az adóhivatalhoz illetékkiszabás végett a szerződés keltétől számított tizenöt nap alatt be legyen mutatva.
Meg kell állapodni arra nézve is, hogy a kincstári illetéket és bélyegeket ki és mennyiben viseli. Ha költségek merültek fel, annak mikénti viselését is fel kell venni a szerződésbe.
Célszerű mindig a szerződésből származható vita esetére valamelyik járásbíróság illetékességét és hatáskörét kikötni.
A vidéken szokásos nyomtatványszerű szerződésektől tartózkodni kell, mert azokat rendszerint hozzá nem értő egyének készítik és épen a lényeges pontok szoktak kimaradni.
Az írásbeli szerződést mindig annyi példányban kell kiállítani és aláírni, ahány érdekelt fél van a szerződésben, úgy hogy mindegyik félnek egy-egy eredeti példány maradjon a birtokában.
A szerződést dátummal kell ellátni aszerint, hogy hol kelt, mely időben és legcélszerűbb két férfitanu előtt azt a feleknek aláírni.
.jpg "Hazatérő kivándorlók")
.jpg "Az aratás és a fegyvergyakorlatok")
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!