Ugyancsak egy érdekes, bár merőben eltérő jellegű esetét beszélt—el—saját praxisából az előadó tudós. Egy fiatalember hirtelen távolbalátott. Csukott helyiségekben lejátszódó eseményeket vett észre. Psychoanalysis utján következőkép tárult föl.

Az illető fiatalember természetellenes vonzalommal viseltetett anyja iránt s nagy felindulás fogta el, midőn anyja újból férjhez ment. Fölébredt benne a vágy, hogy láthassa, mi történik anyja hálószobájában. Bizonyos idő múlva ez sikerüli is és következésképpen, más csukott helyiségekbe is belelátott.

A képesség azonban nem volt hosszú tartamú, hamar eltűnt Ebből a példából világosan megállapítható, hogy a betegben, bizonyos lélektanilag megállapított okok kiváltót, lak egy supranormális képességet, mely egyszerre lépett s hamarosan el is tűnt ismét, minthogy a távolbalátás képessége csak rövid tartamú.

Az előadó következő szavakkal fejezte be nagyon érdekes előadását: „A dolgok lényegére nézve mindezek a fölismerések nem mondanak semmit; épp ugy áll ez a nem okkult jelenségekre is. Végeredményben a magzat keletkezése az anyatestben, vagy a legprimitívebb érzéknyilvánulás, vagy az az egyszerü tény, hogy az eldobott kő a földre esik, épp oly rejtély, mint egy telepatikus álomnak zagymateriálizációnak a ténye.