Az ifjú demokraták viharos nagygyülése
Az ifjú demokraták március idusa alkalmából nagygyülést hirdetettek vasárnap délutánra a Sándor-utcai régi képviselőházba, amelynek nagytermét zsufolásig megtöltötték az érdeklődök ezrei. A nagygyülést Falus Sándor nyitotta meg üdvözlő szavakkal, majd dr. Virág Gyula számolt be az ifjú demokrata mozgalom másféléves múltjáról és megállapította, hogy a budapesti ifjuság megértette a hívó szót és lelkesen csatlakozott ahhoz a táborhoz, amely a rombolás és gyülölkedés szellemével szemben, a lerombolt haza újjáépítésének munkáját tűzte ki céljául.
Ezután nagy ováció közepette Pakots József lépett az előadói emelvényre és március jelentőségét fejtette óriási hatást keltve. Méltatta a márciusi fiatalság történelmi erejü megmozdulását, amellyel példát mutatott a ma élő ifju generációnak is. A mai kornak az volt a büne, hogy általánosított, hogy a szenvedélyt, a gyülöltséget plánálja a lelkekbe. Most jártam a kerületemben, ahol a márciusi nagy évfordulót ünnepeltük és közvetlenül tapasztalhattam, hogy a józan magyar nép nem a gyülölködő kufárok hangján beszél.
A magyar ember a testvérét látja szenvedő társában. Szeretném látni, hogy ki merélszeli megtagadni magyar mivoltát annak, aki ebben az országban él, dolgozik és adózik. (Hosszantartó taps.) Legyen vége már egyszer a gyülölködés szellemének! Ébredjenek föl, akik elaludtak és aludjanak el, akik rosszul ébredtek! (Tomboló éljenzés) Március 15-e mementó a kormánynak, amely nem tudta megérteni, hogy a telkek nyugalmának helyreállítása érdekében mit kell tennie. A kormány állítsa helyre az ország becsületét!
Dr. Gál Jenő Azt mondotta a között, hogy a magyar ifjuság tanulni akar. Hirdesse meg az ifjuság a mai ünnepélyes napon: Nyissátok meg az iskolákat mindenki számára! Az országok egymás közötti versenzése követeli, hogy minden templomban nyitva kell állnia az imádságra és minden tanteremnek a tanulásra. (Percekig tartó taps) A magyar ifjuság félretaszítja az öregek pártpolitikai elfogultságát. Egyek akarunk lenni a nemzet ujjáépítésében és megmenteni mindazt, amit külső erőszak elvett az országtól.
E szörnyü nehéz gazdasági küzdelemben az állampolgárnak minden tőle telhető áldozatot meg kell hoznia, de ezzel szemben követelnie kell, hogy az államhatalom adja meg a megélhetés minden lehetőségét. Követeljük, hogy Budapest polgárságát ne sujtsák több teherrel, mint amennyit elbir. (Zajos helyeslés) Hirdetni kell, hogy az állam föntartó eleme a dolgozó polgárság…
Ez utóbbi szavaknál a karzatról többen közbekiabáltak, amire óriási lárma tört ki:
- Ki kell dobni! Nem engedjük magunkat provokálni! El kell távolítani a rendbontókat! – kiabáltak össze-vissza. A karzaton tumultus támad. A teremben nem tudják, mi történt mindenki fölugrál a helyéről és a percekig tartó zajban az ügyeletes szolgálatot teljesítő rendőrtisztviselő akar valamit mondani, de egy szavát sem lehet hallani. A rendbontókat néhány pillanat alatt kiröpítik és Gál Jenő folytatja a beszédét.
- A gyülés komolyságát éretlen zajongással ime, nem lehet megzavarni. Minket békés munkánkban semmiféle rendbontással nem akadályozhatnak…
A zaj lecsillapult és a hallgatóság a Himnusz eléneklésével rendben szétoszlott. Rendőri beavatkozásra nem került a sor. Amint később kiderült, a rendet néhány diák próbálta megzavarni, akik már a gyülés megnyitása előtt sorakoztak a Sándor-utcában és valahogyan sikerült a gyülés résztvevői közé furakodniok.
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!