Egy négy repülőgépből álló amerikai csapat a Föld körülrepülésére indul.

Washingtonból Scattle-be, a Csendes-óceán partjára repülnének, azután elvonulnának Kanada és Alaszka partjai mentén, majd az Aleuti-és Japán-szigetek során elérnék Khina, Indo-Khina és Siam partjait, keresztül repülnék a két Indiát, a Persa-öblöt, Törökországot, Közép-Európát s elérkeznének Anglia északi részére; innen a Färöer és Izland szigeteken át Grönlandba jutnának, honnan Labrador félszigeten át visszatérnének a kiindulás helyére.

Az időszakot úgy választanák ki, hogy elkerüljék az Egyesült-Államok és India esős időszakát és Izlandon és Grönlandon nyáron menjenek át. Az út 47.000 km hosszú. 67 leszállással. A három legnagyobb leszállás nélküli útrész az Aleuti és Kurilli szigetek közt. Färöer és Izland közt. Izland és Grönland közt lenne; közülök a leghosszabb útrész 1200 km. A repülőgépeket a Douglas Aircraft Co. készítette és Liberty-motorral vannak ellátva.

Másrészt folyó év március 24-én egy angol repülőgép indult el Southamptonból, hogy az amerikai repülőkkel ellenkező útirányban kísérje meg a Föld körüli repülést. Ez a repülőgép a VICKERS-gyárból került ki, három utasa van óránkint 140 km-t fut meg. Vankcouverbe előre küldtek egy ilyen csere-gépet, Tokióba és Montreálba csere-motorokat.

Az út majdnem megegyezik a portugál repülők útjával.
A portugálok nevezetesen CABRAL és GAGO COUTINHO, aki az Atlanti-óceánt Lisszabon és Rio de Janeiro közt átrepülték, szintén Földkörüli útra szállnak. Lisszabon, India, Japán, az Aleuti-szigetek, Kanada, New-Foundland, az Azorok és Lisszabon jelölik az útvonalakat. 6 drb, óránkint 175 km. sebességű repülőgép szolgál erre a célra.

Bogdánfy Ödön.