Negyven milliárdra szállítják le a német reparációs összeget

London, jul. 20.

A londoni konferenciának egyik legfontosabb jelentősége Amerika érdeklődése a jóvátételi probléma iránt, ami az egész háboru utáni reparációs politikának egyik legfontosabb politikai eseménye.

Az, hogy Amerika hajlandó Európa rekonsturkciójához pénzt adni, a londoni konferencia egyik, de talán egyetlen biztató jele.

Ha Amerika valóban hajlandó egy nagy üzlet lebonyolítására, akkor tényleg kilátás lehet arra, hogy Európa rekonstrukciója lassanként meg fog valósulni.

De még ebben az esetben is a londoni konferencia csak első lépése lesz további hosszas tárgyalásoknak, amelyeknek sikere mindig kétségessé válhatik.

Bern, jul. 20.

Mint Párisból jelentik, ottani politikai körökben ugy vélik, hogy ha a londoni konferencia sikerre vezet, leszállítják a reparációs igényeket az eddigi 132 milliárdról 40 milliárd aranymárkára.

A franciák ma már ugyanis tisztában vannak azzal, hogy Németország ennél többet nem tud és főleg nem akar fizetni.

A franciák számára a szakértői javaslatban foglalt megoldás azért volna nagyjelentőségű, mert Németország fizetési kötelezettséget ezután már nem közvetlenül Franciaországgal szemben állanának fönn, hanem nagyrészt azokkal az amerikai angol bankárokkal szemben, akik a Németországnak nyujtandó kölcsönt folyósítani fogják.

Francia körökben megvannak róla győződve, hogy az amerikai kapitalizmus sokkal erélyesebb módon tudja majd követelését Németországgal szemben érvényesíteni, mint az egész francia hadsereg együttvéve.

Más szóval, a franciák hitelezői szerepét átjátszanák Amerikára. Éppen ezért az amerikai kapitalizmus nagy fontosságot tulajdonít a londoni konferenciának és a jóvátételi bizottság elleni harc mögött részben ő áll.

Az amerikai tőkés, aki Németországnak pénzt fog kölcsönözni, biztosítva akarja látni azt, hogy a pénze utáni kamatokat meg is fogja kapni és ebben semmiféle politikai akció ne akadályozza.