Páris, január 27.
Quolidion igazgatója beszélt Ramsay Macdonalddal, aki a következőket mondotta: Szemére vetik Franciaországnak a Ruhr-megszállást, amely nézetünk szerint főokozója annak a gazdasági inségnek, amely ma Angliára nehezedik. Szemére vetik Franciaországnak, hogy nem volt eléggé tekintettel Európa magasabb érdekeire.

Általános az a nézet, hogy az a pénzügyi és erkölcsi támogatás, amelyet Franciaország a kisállamoknak fegyverkezésük céljára nyujtott, elkerülhetetlenül uj háborut idéz föl.

Franciaország elernyeszti népünket, amely a legnagyobb őszinteséggel kérdi, vajjon nem volna-e szükséges, hogy a maga részéről katonai előkészületeket tegyen és uj szövetségeseket keressen.

Nem akar arról a nyugtalanságról beszélni, amely bizonyos nagyobb ipari kapcsolatok létezésének hírére a kereskedőket és a munkásokat elfogta, mert azok, ugy látszik, Anglia ellen irányulnak. Arról a nyugtalanságról sem akar beszélni, amelyet Franciaország roppant nagy légi fegyverkezése Angliában az ország biztonsága miatt kelt.

De ki kell jelentenie, hogy a legjobbak is nyugtalanok és bizalmatlanok. A mostani kormánynak föladta az, hogy mérlegelje azokat a veszedelmeket, amelyeket a föntiekben vázolt állapot előidézhet.

A továbbiakban Macdonald ezeket mondotta: Azon a nézeten vagyunk, hogy az Angliával szemben fönnálló francia adósságok kérdéséhez nem lehet hozzányulni, ha ugyanakkor egész Európa helyzetét nem vitatják meg. Sohasem fogom megengedni, hogy ezt a kérdést egymástól elválasszák.
Arra a kérdésre, vajjon Macdonald azon a nézeten van-e, hogy a német demokraták őszinték-e és igazán hajlandók-e jóvátételt fizetni azt válaszolta, hogy arról meg van győződve.

Olyan politikát akarunk üzni mondotta, amely amennyire az rajtunk áll, a német demokráciának megkönnyíti a kormányrajutását. Ostobaság volna azonban tartósan olyan politikát üzni, amellyel a német reakciósokat segitjük.

A rajnavidéki és a pfalzi szeparatista mozgalomra vonatkozóan Macdonald kijelentette, hogy az esetleg önként támadó szeparatista mozgalom egyáltalában nem tartozik Angliára. Ha azonban e mozgalmat valamely külső hatalom rendezi és ilyen módon jut kormányra, Anglia azt nem ismerheti el.