Bethlen István gróf miniszterelnök a Népszövetség tanácsának párisi üléséről karácsony előtt betegen érkezett haza Budapestre. A miniszterelnök ugyanis már Párisban torokgyulladást kapott és lázas állapotban kénytelen volt az ágyat őrizni. A miniszterelnök visszaérkezése után kijelentette, hogy a Népszövetség Tanácsa a hatáskörébe tartozó és a kölcsönnel kapcsolatos feladatok legnagyobb részét megoldotta és a jegyzőkönyvnek végleges szövegét megállapította.

A párisi tanácskozások során felvetették a jóvátétel kérdését, mert a Népszövetség pénzügyi bizottságának véleménye szerint a kölcsönt nyujtó hitelezők érdekében kivánatos minden kétséget kizáró módon való tisztázása annak, hogy Magyarországot a kölcsöntörlesztési ideje alatt a békeszerződésből folyó teljesítések címén mekkora évi fizetések terhelik.

A pénzügyi bizottság ezeknek a teljesítéseknek az összegét átlagosan évi tízmillió aranykoronában vélte megállapíthatónak, de ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a békeszerződésből eredő terhek fizetésének nem szabad sem a magyar költségvetés egyensúlyát, sem pedig a korona értékét veszélyeztetni. A pénzügyi újjáépítés végrehajtásának ideje alatt pedig, tehát 1926 június 30-ig, más békeszerződésben terhet nem lehet Magyarországra hárítani, mint azt a szénszállítási kötelezettséget, amely a békeszerződés értelmében 1926. év közepéig teljesítendő.

A pénzügyi bizottság megjegyezte még, hogy a kölcsön törlesztési időszakának első éveiben a fizetési kötelezettségnek tízmillió aranykoronánál jelentékenyen alul kell maradni. Bethlen István gróf miniszterelnök a párisi tanácskozáson nem fogadhatta el ezt a javaslatot, hanem először a magyar alkotmányos tényezőkkel lép érintkezésbe. A Népszövetség tanácsa ezért a kölcsönügyben a végleges döntést a magyar albizottságra ruházta, amely január közepén Londonban ül össze. Ezt megelőzőleg még január elején a jóvátételi bizottság határoz arról, hogy miképen állapítja meg azokat a terheket, amelyeket a békeszerződés értelmében Magyarország tartozik viselni. 

A párisi tanácskozással egyidejűleg Kállay Tibor pénzügyminiszter és Schober Béla államtitkár, a Pénzintézeti Központ vezetője, megegyeztek a háborúelőtti magyar tartozások tárgyában a francia és angol hitelezők képviselőivel. A megegyezés értelmében a jövő évtől kezdve az angoloknak évi kétszázezer frankot fognak fizetni félévi részletekben. Az összes angol követelések négy és félmillió fontot tesznek ki. A francia hitelezőkkel szemben fennálló tartozásainkat körülbelül 35 esztendő alatt egyenlő évi részletekben törleszthetjük, évenkint legfeljebb 16 millió frankkal. 

Bethlen István gróf miniszterelnök a karácsonyi ünnepek után vidékre utazott és csak január 3-ikára tért vissza. A nemzetgyülés ekkor folytatja ülésezését és a miniszterelnök nyilatkozatot tesz külföldi tanácskozásainak eredményéről. A miniszterelnököt távolléte idején Vass József népjóléti miniszter helyettesíti.