Amikor Apponyí Albertet hallgatta ki egy pörben a magyar biró, tisztelettel megajánlotta neki, hogy ülve beszélhet, Ugyan-ilyen megkülönböztető tisztelettel kezelte egy másik magyar biró Francia Mihályt, akinek; korbáccsal és bekecsben volt szabad a terembe lépni és távozván, simogató szeretettel érintette a biró szava: Isten veled, Mihály!

Apponyi Albert és Mihály. Eleinte nem tetszett egészen arányosnak a két nagyságot ért egyenlő megkülönböztetés a második bíró azóta fölvilágositott, hogy igenis, egyenlő értéket képviselnek. Sőt Mihály talán valamivel többet is ér, hiszen száz Apponyi ha jönne Pestre rendet csinálni, az aligha lenne olyan kiadós, mint amilyennek a magyar katonai biró elképzelte azt a rendcsinálást, amit száz ilyen délceg és szép szál Mihály Budapesten végrehajtana.

A magyar katonai biróság elnöke hitet tett Francia Mihály mellett s áperte kimondta, bátran, skrupulus nélkül, hogy igenis, ő az igazi magyar erkölcsnek ismeri a Francia Kiss Mihály erkölcsét.

Magyar biró mondta, katonai biróság elnöke, hozzáférhetetlen tekintély, ennélfogva most már tudnunk kell, hogy itt Pesten bizony rendetlenség van, amit az államhatalom katonái, bírái, rendőrei nem tudnak leküzdeni és amit leküzdeni csak egy csapat Francia tudna. Mit tud tehát Francia Kiss Mihály? Ő Orgoványt tudja. Tud lenni vádló, rendőr, biró és hóhér egy személyben.

Föl tudja ismerni biztos judiciummal a haza érdekeit, egy blikkre meglátja a haza érdekeire káros jelenségeket és hivatottan ki tudja mérni a büntetést. Sőt egy-két liter karcossal, ha stimulálja aktivitását, sajátkezüleg végrehajtani is tud. Száz vagy kétszáz szép szál orgoványi Mihály kellene ide tehát, mert nélkülük nincs rend, hiába mondja a kormány és a sajtó, hogy rend van, hiába ítéli el a bíróság azokat, akik azt mondják, hogy nincs rend, itt csakugyan nincs meg rend, mert itt dőzsölnek és mulatnak az emberek. Ezért kellene jönni száz Mihálynak és megteremteni itt is az orgoványi rendet.

Milyen törvény alapján? A polgári és katonai jogszolgáltatás nem ismeri a száz Mihályok intézményét, tehát nem a polgári vagy katonai ügyészség megbízásaitól vágnák itt a rendet a Mihályok.

De egy előkelő magyar biró, egy tekintély mondta, hogy száz Mihály rendet itt csinálni és ezt nem budai kiskocsmában magánemberként mondta, hanem a biróság szobájában, tekintélye és felelőssége teljességében.

Az általunk is ismert törvények szerint katonaság, rendőrség és csendőrség szankcionálja a rendet. Az aránylag kevés Mihály vajjon mily felsőbb törvények erejéből tehetősebb, mint az aránylag nagyszámu rendőrség, csendőrség és katonaság? Isten éltesse azt a birót, aki Francia Kiss Mihályék ténykedésében jelölte meg a maga egyéni ideálját a jogszolgáltatást illetőleg.