Az Ügyészség kilencrendbeli gyilkosság bűntette címén indítványozta a bombavetők fogvatartását
A vérbíróság elnökét a toloncházba vitték - A bűnvádi eljárást megszűntették

Az Erzsébetvárosi Kör elleni pokolgépes merénylet aktáit vasárnap délelőtt referálta el Dolefschiák Mihály ügyész Sztrache Gusztáv dr.-nak, az ügyészség elnökének. A rendőri nyomozás adatai szerint a Club kávéházi gyilkosság után az atrocitások sorozatában némi szünet állott be, az Ébredő Magyarok Egyesülete kebelében működő nemzetvédelmi osztály egy fő és több alosztályra szakadt.

A főosztálynak Héjjas István, Prónay Pál és dr. Dániel Sándor voltak a vezetői, egy másik osztálynak, pedig Huszár János székesfővárosi irodatiszt és Báthory Miklós, a későbbi vérbíróság későbbi elnöke voltak a parancsnokai. Ez az osztály vezette az adminisztrációt és négytagú vérbíróságot állított fel, melynek kötelessége volt a „fegyelmezetlenségeket” büntetni. Mindaddig, amíg Márffy József a IX. kerületi osztály élére nem került, nem történtek különösebb rendellenességek. Ezek csak akkor kezdődtek, Márffy suitjével elfoglalta a parancsnoki állását, amikor is egyre-másra követtek el merényleteket, amelyeket betetéztek az 1922. év április 3-án az Erzsébetvárosi Körben végrehajtott pokolgépes merénylet, amelynek kilenc halottja és igen sok sebesültje volt.

A merénylet részletes ismertetése után Dolefschiák ügyész indítványa többek között ezt tartalmazta:

Az ügyészség Radó József, Marosi Károly, Márffy József, Chriaszti István ellen kilenc rendbeli befejezett gyilkosság bűntette, Herczeg József pórtás ellen pedig ugyanazon bűncselekmény miatt bűnsegédi bűntettesség címén a btk. pk.§-a alapján az előzetes letartóztatás fenntartását indítványozta, míg a két fiatalkorú tanuló ügyét a fiatalkorúak bíróságához áttenni rendeli. Báthory Miklós Máv felügyelőt, a vérbíróság elnökét, mert nincs rá adat, hogy a merényletről előre tudott volna, vagy abban részt vett volna, az ügyészség saját hatáskörében szabadlábra helyezte, illetve közigazgatási eljárás végett átkísérte a toloncházba.

Az indítvány megokolása érdekes részleteket tartalmaz a gyilkos banda léprekerült tetteseiről és ezeknek a nyomozás során tett vallomásairól. Teljes beismerést tulajdonképpen csak Radó József és Marosi Károly tettek, akiknek vallomása hajszálnyilag megegyezik a nyomozás konkrét adataival. Chriaszti István részleges beismerő vallomása, - amelyben a többi gyanúsított bűnösségét ismerteti, szintén súlyos bizonyítéknak vehető.

Az indokolás szerint az ügyészség a nyomozati iratok ama részét, melyek az ügy elbírálásához nem feltétlenül szükségesek, egyelőre visszatartja még. Az előzetes letartóztatás elrendelését azért tartja szükségesnek az ügyészség, mert kétségtelen bizonyítást nyert, hogy Márffy József kezdeményezésére helyezték el a gyanúsítottak azt az óraműves pokolgépet, amely kilenc ember halálát idézte elő, valójában azzal a céllal, hogy ellenzéki képviselőket gyilkoljanak meg. A premiditáció kitűnik abból a tényből, hogy az április 3-án expiodált pokolgépet – már előzetes helyszíni szemle után április 2-án helyezték el a fűtőtestben.

Külön hozott megszüntető végzést majd az ügyészség Báthory Miklós és még hetven gyanúsított ellen, akiket a nyomozás kezdetén névtelen levelekkel alaptalanul jelentettek fel, s akiket annak idején gyanúsítottként hallgattak ki a rendőrségen.