Csácsbozsók községben Tóth Anna, menyecske, fát ültetett. Ásta a gödröt, hányta a földet. Egyszerre csak megnyílt alatta a föld és a menyecskét elnyelte. Éppen egy ökrös szekér haladt arra, melynek gazdája látta a menyecske eltűnését. Odaszaladt s nagy nehezen kihuzta a mélységből Tóth Annát.

Emberek jöttek, akik tovább ástak a mélységbe. Egyszer csak egy lyukhoz ért az ásójuk. Hosszu köteleket eresztettek le, hogy megmérjék a mélységét. Aztán köveket dobtak le. Ekkor loccsanás hallatszott, tehát víz volt a mélységben.

Tovább ástak s megállapították, hogy a nyílás nem a pokolba vezető út, hanem egy régi kut, mely fölé deszkát raktak réges-régen s földet hánytak rá. Nagy szerencse, hogy a menyecske nem esett a kut mélységébe,mert akkor menthetetlen lett volna.