- Szeptember elseje körül kezdődnek a nemzetközi szövetségének genfi tanácskozásai. Előzően a Népszövetség tanácsa fog még ülésezni és nekünk előreláthatóan már ezekre az ülésekre ki kell utaznunk, mert valószínűleg magyar problémák is szóba kerülnek a tanács tárgyalásain. Magyarország ugyan nem tagja a Népszövetség tanácsának, de ha róla van szó, delegátusa jelen lehet a tanácskozáson és fölvilágosításokat adhat. A plenáris ülésen azonban természetesen teljes joggal veszünk részt. Velem jön minden valószinüség szerint Korányi Frigyes báró pénzügyminiszter is, aki a pénzügyi kérdésekben fog Magyarországot illetően tárgyalni. Ki jön még Genfbe azonkívül ugy tudom, Bethlen István gróf miniszterelnök is ő azonban csak egy hetet fog talán odakünn tölteni. Egyébként nem a népszövetségi tanácskozásokon vesz részt, hanem utjának célja a külföldi államférfiakkal való érintkezés.

— Mi a magunk részéről — folytatta Appony — igyekezni fogunk nemcsak mint Magyarország ügyvédjei szerepelni Genfben, hanem részt fogunk venni az általános, egész Európát érintő nagy kérdések vitájában. Bennünket nagyon közelről érdekel a lefegyverzés fájó problémája, amelynek megoldását már oly régóta sürgetjük, azonkívül az elszakított területeken levő kisebbségek ügyei de beleszólunk a középeurópai gazdasági kérdések vitájába is, amelyeknek óriási komplexuma kerül szőnyegre most Genfben. Időről-időre a Népszövetség tanácsa is ülést tart, amelyeken szintén tárgyalhatnak magyar kérdéseket, igy a népszövetségi főbiztos legujabb jelentéséit és ilyenkor természetesen ott is meg fogunk jelenni. Körülbelül egy hónapig fog tartani a nemzetek szövetségének genfi tanácskozása, ugy hogy csak októberre kerülők haza.
A londoni konferenciára és annak eredményeire terelődik a beszélgetés. Apponyi Albert gróf csöndesen mondja.

— A londoni konferencia jelentőségét voltaképen abban látom, hogy ez — a józan ész uralmának kezdetét jelenti, ami tulajdon képen attól datálódik, amikor az amerikaiak kezdtek beavatkozni. Azt az egyszerű tételt, hogy közgazdasági kérdéseket közgazdasági szempontból kell tárgyalni és hogy egy nemzet nem boldogulhat a másik nemzet tönkretétele által, Európa bölcsei nem akarták megérteni mindaddig, amíg az amerikai tőke képviselői egészen konkrét formában nem állították oda eléjük a tételt, hogy tudniillik egy nemzet, amely minduntalan ki van téve szomszéd nemzetek politikai kísérletezéseinek, nem kaphat kölcsönt, ha pedig nem kaphat kölcsönt, — nem is fizethet reparációt. Annyiban tehát mindenesetre eredménye van a londoni konferenciának, hogy a kellő metódusba illesztette bele a függő kérdéseket és hogy lélekzési pauzát adott az emberiségnek.

- De hogy ezzel elintézve lennének mindazok a monstruózitások, amelyeket a békeszerződések alkottak és hogy ezzel helyre legyen állítva az a lelki egyensuly, amelyet a békeszerződések igazságtalanságai megzavartak, ez nemcsak merész állítás volna, hanem ameddig a nemzeteknek nemcsak gyomra van, hanem szive is, nemcsak teste, hanem lelke is, - kizárt dolognak tekintendő.

Apponyi tehát meglehetősen szkeptikusan ítéli meg a londoni konferencia eredményeit. Ámde nem kevésbé szkeptikus gróf Apponyi Albert a magyar belső politikai helyzettel szemben is, amelyre vonatkozó véleményét a következő mély és tömör mondatban foglalta össze előttünk.

- A mi mai belpolitikánk a napi kellemetlenségeket elég ügyesen intézni el, a nagy kérdéseket pedig semmivel sem viszi előbbre. A kormányzati politikára érti ezt Apponyi Albert és egy szomoru lemondó kézlegyintéssel fejezi be a beszélgetést..

- Még sokat kell dolgoznom ma délelőtt - jegyzi meg, búcsúzóban - erősen készülök a népszövetségi tanácskozásokra.

És elindul a kertből dolgozószobája felé.