Dtum
Login with Facebookk
1924 | Augusztus

A kormány szabaddá tette az őrlési forgalmat

A legutóbbi minisztertanács az őrlési szabadforgalom mellett döntött.
A szabadforgalomról intézkedő kormányrendelet a hivatalos lap vasárnapi számában jelent meg. A rendelet értelmében a malomvállalatok engedélyt nyerhetnek arra, hogy vámkülföldről buzát és rozsot megőrlés végett külön behozatali engedély nélkül behozhassanak.

Az ilyen engedély alapján behozott buza- és rozsmennyiség, illetőleg az azokból előállitható őrlemény a tényleges behozataltól számitott legkésőbb három hónap alatt vámkülföldre feltétlenül kiviendő.

Az engedélyt nyert malomvállalat 100 kilogramm behozott buza után 93 kg. őrleményt, 100 kg. behozott rozs után pedig 97 kg. őrleményt köteles kivinni. Az engedélyt a földmivelésügyi miniszterekkel egyetértőleg a pénzügyminiszter adja meg.

Az engedély legfeljebb 1925. évi április hó 30-áig terjedő hatállyal adható meg, azzal azonban, hogy az 1925. évi március hó 31-ike után behozott buza- és rozsmennyiségek, illetve az azokból előállitható őrlemények legkésőbb 1925. évi junius hó 30-áig feltétlenül vámkülföldre kiviendők.

Az a malomvállalat, amely az elnyert engedély alapján behozott buzát és rozsot, illetve az azokból előállitott őrleményt a tényleges behozataltól számitott 3 hónap alatt ki nem szállitotta, a behozott buza- és rozsmennyiség után az előirt visszkiviteli határidőben érvényes vámot haladék nélkül lefizetni köteles és tőle az engedély megvonatik.

Megosztás:
Szerkeszt?ő kommentár
Őrlési forgalom
Szabóné Fricska Anna

Az őrlési forgalom a magyarországi malmok számára vámmentes gabonabehozatalt tett lehetővé.
Ezzel a kedvezménnyel akkor élhettek a malmok, ha a külföldről behozott gabonából őrölt lisztet az osztrák-magyar közös vámhatáron túlra, azaz vámkülföldre szállították.


Az őrlési forgalom 1885-től élt, majd az állandósult támadások miatt 1896-ban korlátozták, 1900-ban pedig el is törölték.
A támadások oka abban jelölhető meg, hogy miközben versenyhelyzetet teremtett a magyar agrártermelők számára, aközben hozzájárult a gabonaárak leszorításához; határozottan pozitív hatása a magyar malmok nemzetközi versenyképességének növelésében volt.


A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
27.378
Politika:
4.183
Gazdaság:
4.597
Kultúra:
3.840
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.354
Bulvár:
5.022
Kincskereső:
436
Páholy:
64
Blog:
230
Összes kép
37.374
Cikkekhez kapcsolódó képek:
37.010
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
4.183
Fórum témák:
187
Fórum hozzászólások:
847
Cikk hozzászólások:
98