Előttünk fekszik a MÁV. G. IV. osztályában mult hó 18-án felolvasott ajánlatok eredménye, amely ajánlatokat az altiszti és szolgai egyenruhák konfekcionálására nézve nyújtottak be. Az egyes ajánlatok egységárait összehasonlítva az általunk kért árakkal, megdöbbenve konstatáljuk, hogy egyesek oly csekély árakkal pályáztak, amiből még a mai magas munkabért sem tudják fedezni, hol marad még a szabás díja, gomb, cérna stb. rezsi és haszon?

A mi kalkulációnk nem nyerészkedési alapon, hanem tisztán az altruizmus szellemében épül fel, úgy, hogy a munkaadó ne kapjon drága munkát, a szövetkezetek pedig csak annyit keressenek, hogy rezsijüket fedezhessék. A szövetkezetek kizárólag kisiparos tagjaikkal készíttetik a vállalt szabómunkát és mielőtt ajánlatot benyujtanak, megállapodnak velük a viszonyokhoz mért munkadíjakban, minden egyes esetben mérlegelve, hogy a kisiparos ha kalácsot nem is, de legalább a kenyérre valóját megkereshesse nehéz munkájával.

Azon vállalkozók, akik ajánlatukba ily hamis összeget beleírnak, nem kalkulálnak, nem tőrödnek azzal, hogy végeredményben mily óriási összeget fizetnek rá vállalkozásukra, nem törődnek azzal, hogy a kisiparos bőrét lenyúzzák; egyszerűen úgy spekulálnak, hogy ezzel a szövetkezeteknek ártsanak, a szövetkezetek részvételét az árlejtéseknél lehetetlenné tegyék.

Ám nagyon tévednek ezek a vállalkozók, mert a szövetkezetek tovább haladnak az egyenes úton és nem fognak lehetetlen kalandokba bocsátkozni, ők azonban saját kárukon fogják megtanulni, hogy a megtévesztés politikáját csak ideig-óráig lehet űzni. A hatóságnak meg kell érteni, hogy a vállalkozók harca tisztán a kisiparosság ellen irányul, mely szövetkezetekbe tömörülve látja jövő boldogulását. 

A hatóságoknak maguknak kell megszüntetni a közszállítás terén felbukkanó anarchiát, mert be kell látniuk, hogy tisztességes pályázó nem pályázhat ma, amidőn koronánk Zürichben 0.03 jegyeztetik, oly árakkal, mint akkor, amikor koronánk még 0.23 centimen jegyeztetett.

Felhívjuk a kereskedelmi kormány figyelmét e tűrhetetlen állapotokra azzal a kéréssel, hogy a piszkos konkurrenciát egyszer és mindenkorra tegye lehetetlenné s akkor ezer és ezer kisiparos fogja áldani, mert a tisztességes verseny által oly keresethez jut, amelyből magát és családját bármily szegényesen is, de fenn tudja tartani, sőt a hazával szemben fennálló kötelezettségének is eleget tehet.
(Sárközi)