Pontos adatokat adni arra nézve, vajjon mekkora lehet arra terület, ahová ember a lábát még nem tette: bizonyára nem tette: annyi azonban bizonyos, hogy hovatovább ez a terület mindinkább szűkebbre szorul. Azokon a helyeken, ahová még busz. esztendővel is ezelőtt az ember nem tudott elhatolni, ma már mozgófényképfelvételeket készítenek.

Ez azonban meg nem jelenít azt, hogy kutatók már népi találhatnának olyan érintetlen földterületeket, ahol emberi lény meg nem fordult volna meg. Erről még szó sem lehet s ha elfogadhatók egy amerikai tudós adatai, akkor hét millió négyzetmértföldre tehető az a terület, amelyet az ember lába még nem érintett. Két millió négyzetmértföld az északi sark és bárom millió négyzetmértföld a déli sark ismeretlen területe.

Nagyon kicsi az a terület, amelyet Scott-nak sikerült felderítenie a déli sarkon s nagyon valószínű, hogy a mai generáció nem éri meg a sarkok felderítésének diadalát. Arábiának az a része, amelyet a térkép Dhana-sivatag néven ismer, ötszörte nagyobb Angliánál, vagyis: kétszázezer négyzetmértföld.

Feltevés szerint ez az egész terület egyetlen kopár sivatag, ahol egy fűszál nem terem, egy csöpp viz nem akad. Ez ok miatt ezt a területet aligha fogja valaha ember vagy állat megközeliteni! Ehhez a területhez képest a Szahara-sivatag valóságos Éden-kert, mely hasonlat annyival inkább jogosult, mert némely geográfus szerint a Szaharának vannak olyan felderitetlen területei ahol buja növényzetű oázisok vannak.

Vagy például Uj-Guinea, ahol pedig a legnagyobb nemzetek gyarmatai vannak, a legnagyobb részben még ma is ismeretlen; még a határait is csak hozzávetőlegesen rajzolták meg és csak annyit tudnak róla, hogy belsejében emberevők laknak.

Különösen hangzik, pedig tény hogy Dél-Amerikának némely helyein, Columbiában, Peruban, még most is vannak olyan területek, ahová fehér ember eddig még nem tudott eljutni, pedig egy tucat expedíció indult már el, hogy felkutassa titokzatos sikjait és őserdőit.

Ezek az expedíciók egytől egyig kénytelenek voltak sietve visszafordulni, részben a gyilkoló sárgaláz, részben a veszedelmes hangyák és kígyók támadásai miatt. Ausztrália egynegyed része még szintén megismerésre vár; azok a kutatók, akiknek sikerült ép bőrrel visszatérni az ismeretlen nyugati területekről, azt állítják, hogy a lakható rész alig tesz ki egyezer négyzetmért földet. Ki tudja? A francia Kongo nemkülönben, a Himalája még sok része vár földeritésre, noha ezeken a területeken is utazó megfordult.

A Himalája innenső lejtőjén élő emberek mesélik, hogy magasabb részeken olyan néptörzs lakik, amelynek asszonyai uralkodnak a férfiak fölötti; asszonyok hozzák törvényt, ők kormányozzák és maguk keresik meg a szükséges élelmet, mig a férfiak szerepe mindössze a házimunkákra szorítkozik. Ebből is látható, hogy a modern Livingstonokra még nagy munka és még nagyobb dicsőség vár!