Brive, november 4.
Poincaré miniszterelnök az itteni hadiemlék leleplezése alkalmával beszédet mondott, amelyben a többi közt a következőket fejtette ki: Németország most az angol-szász országokban szemtelen propagandát fejt ki, hogy sorsa iránt részvétet ébresszen irgalmas lelkekben. Ezután rámutatott arra, milyen óriási összegeket fordítanak a németek a Ruhr-vidéken épületek, gyárak és egyebek építésére. A német birodalom szántszándékosan tönkre teszi magát, ugyanakkor azonban megengedi, hogy magánosok, különösen nagyiparosok meggazdagodjanak. Megtörtént, hogy ezután az önkéntes csőd után különféle helyeken fölmerült az az idea, hogy bennünket a német tartozás revideálására hivjanak meg, mintha ez nem lenne a békeszerződés során máris végletesen megállapítva.

Óvatosságból intézkedéseket kell tehát tennünk, nehogy a szakértői vizsgálat során, amellyel a jóvátételi bizottság Németország pillanatnyi fizetésképtelenségét óhajtja megállapítani, kerülő uton ujra megállapítsák, mekkora Németország tartozása.

Ezután a szeparációs mozgalommal foglalkozott és a következőket mondta: Ha bizonyos velünk barátságban élő országokban azt halljuk, hogy a lakosság egyes csoportjainak függetlenségi nyilatkozatából természetszerüen folyik a versaillesi békeszerződés reviziója, meg kell vallanom, hogy ezt a következtetést nem egészen értem és ugy látom, hogy az a népjog alapelveit ellentétben áll.

Mi sohasem igértük azt, hogy a német alkotmányt vagy a birodalom egységét meg fogjuk védeni németekkel szemben s német részről kiinduló bármiféle kezdeményezés nem menti föl a szövetségeseket az alól a kötelezettségük alól, hogy az általuk aláírt szerződést egymással szemben megtartsák.