Nem egyhamar felejti el Herne angol kapitány, a kiváló pilóta, azt a légi kalandját, amelyben Londontól Párisba való legutóbbi repülése alkalmával része volt. Herne ugyanis óránkén 160 kilométernyi sebességgel tartott célja felé, mikor zivatar lepte meg, s ekkor történt, hogy repülőgéppel éppen egy villámcsapás utját keresztezte.

Ezen a napon Herne kétizben tette meg az utat Londonból Párisba és vissza. Épp a La-Manche-csatorna fölött repült el, mikor sürü viharfelhők lepték meg, amelyek elől már nem birt menekülni. Hirtelen két vagy három villámot látott kipattanni a felhőkből s érezte, amint a gépe megremegett s egy pillanatra mintha meg is állott volna.

De már a másik pillanatban a gép egyenletes sebességgel tovább folytatta utját. Herne ekkor a gépére alkalmazott drótnélküli táviró segélyével közölte kalandját a legközelebbi parti drótnélküli állomással és egyuttal megkérdezte tőle, vajjon az ő gépére alkalmazott drótnélküli készülék tartórudjai nem jelentenek-e veszedelmet vihar esetén.

A válasz ugy hangzott, hogy amig a vihar szinhelyén lebeg, vonja be a készülék dróthálózatát, ami meg is történt. Természettudósok szerint, a villám a repülőgépet köröskörül megkerülte és csak azután folytatta utját a föld felé, magát a gépet azonban nem érintette.