Mára tudtuk meg hogy a liszt ára megint fölugrott négy koronával, a cukoré százharminccal, a tejé husszal és a hus ára is felugrott, de hogy mennyivel, azt még nem tudjuk, mert a hus olyan nagy lndülettel zökkent el – helyből nekiszaladás nélkül – hogy még mindig nem ért földet. A Pester Loyd szerint februárban 8,5 százalékkal, a Népszava szerint 13,42 százalékkal nőttek meg az árak és a mai áremelkedésben mindenesetre az az örvendetes, hogy márciusra is maradt valami és hogy igy ez a hónap se fogja átvészelni a maga százalékát az előbbi mellett.

A drágaság számait lassanként már nem is a piaci árjegyzékben és nem is a kirakatban kell keresnünk, hanem a törvényszéki rovatban és rendőri jelentésekben, mert az áremelkedést semmisem mutatja jobban, mint azok a számok, amelyekért ma már lopnak, csalnak és rabolnak az emberek. Végre is amikor Kecskeméty vagy fél millióval elszökött csak kismiska volt a legközönségesebb padlástolvaj mellett, aki legalábbis egy millió korona értékű fehérneműt visz el a hóna alatt és a kardos fivérek milliós bankcsalásai, csak apró játék ügy volt a mai bankviharok mellett, amikor a bankigazgatók csalási ügyeiben ugy repülnek a milliárdok, ahogy békében nem is tanitották az iskolában, mert ezek a magas számok már csak akkor fordultak elő, ha a csillagoknak a földtől való távolságát akarta kiszámitani Kövesligethy tanár úr.

Igy történik meg azután, hogy valónak és ténynek kellett elfogadni egy megvádolt bankigazgatónak a védekezését, aki azzal igazolta bűntelenségét, hogy tönkrement az esztendők során, miután csak két milliárdot találtak nála, holott békében hiteles kimutatások szerint harminc milliója volt, vagyis hat millió dollárja.