Bud János nyilatkozata a kérdés megoldásáról 

Munkatársunk felkereste Bud János közélelmezési minisztert, aki a drágaság kérdésével legtöbbet foglalkozik, s aki ugyszólván reszortminisztere a drágaságnak és megkérdezte, hogy a drágaság problémájával szemben a kormány cselekedeteit milyen szempontok irányitják. A közélelmezési miniszter ezekben volt szives válaszolni: 

— Már több izben kifejtettem, hogy a drágaság problémáját nem lehet kiszakitva kezelni – egyedül reánk, Magyarországra vonatkoztatva. A drágaság nem uj jelenség, gyökerei még a békeévekbe nyulnak viasza. Azokat a jelenségeket, amelyeket felfokozva tapasztalunk most, a békeszerződés által keletkezett specifikus gazdasági helyzetünkön kivül igen nagy mértékben okozza a haszonszerzés, a termelés kinövése, amellyel szemben minden eszközzel fel kell vennünk a harcot. 

– Sokszor felvetődött az a kérdés, csaknem mindig szemrehányás formájában, hogy van-e a kormánynak kidolgozott programja a drágasággal szemben. Anélkül, hogy érinteni akarnám a kormánynak gazdasági programját, amely a külföldi ut során már megemlíttetett és amely a termelés meginditásával és fokozásával természetszerüleg alkalmas a drágaság lokalizálására, – csak annyit állapitok meg, hogy kifejezett és kidolgozott, minden részletre kiterjedő programról a folyton váltakozó gazdasági jelenségek mellett nem lehet komolyan szó. 

– Van azonban egy szempont, amely a kormány cselekedeteit feltétlenül irányitja, mint ahogy eddig is irányitotta. Ez a szempont pedig a fogyasztók érdekeinek megvédése. Csak abban a gazdasági politikában van erő, amely kellő rugalmassággal és kellő időben tud alkalmazkodni az adott viszonyokhoz. 

– A kormány ez irányban folytatja tovább közélelmezési politikáját, de ettől függetlenül van még sok olyan részlete a drágaság problémájának, amelyek között legfontosabb talán a jövedelem elosztódás kérdése. 

Ebből a szempontból legfontosabb feladat a nemzeti jövedelem felfokozása arról a visszaesett nivóról, amelyet nagyon jól világit meg az a statisztikai adat, amely már nyilvánosságra került és amely szerint nemzeti jövedelmünk nem emelkedett olyan arányban, amilyen mértékben pénzünk értéke csökkent.