A rádium tanulmányozása során a tudósok több olyan fontos adatra jöttek rá, amelyek megoldására szolgálnak majd annak a rég vitatott kérdésnek: milyen régi a Föld? Vierkötter német természettudós a radioaktivitásról szóló tanulmányában erre a kérdésre is kiterjeszkedik. A Föld korának kiszámitására alapul szolgál a rádium szétesése és az ezt kisérő hőfejlödés jelensége.

Soddy szerint egy gramm rádium óránkint 100 kalóriát termel, mások szerint 118 kalóriát, tehát több hőt, mint amennyi egy gramm jég megolvasztására szükséges, Ruthenford és Soddy jöttek először arra a föltevésre, hogy a Nap és a Föld melegének létrejöttéhez a nagy mennyiségben előforduló rádiumnak is köze van.

Kelvin lord tizmillió évre becsüli a Föld korát, még pedig három egymástól teljesen független okfejtésből indulván ki. Egyik okfejtése arra az ismert jelenségre támaszkodik, hogy a Földnek belső melege van és hogy ez a meleg a mélységgel arányosan fokozódik. Lyell és mások, de kiváltképpen Darwin, háromszáz millió évnél is többre becsülik a Föld korát.

Soddy a radioaktivitás jelenségének figyelembevételével 100,000.000,000 évben állapitja meg a Föld korát és arra a konkluzióra jut, hogy még abban az esetben is, hogyha a Föld anyaga csupán uránból állott volna is és utánképződés sem történt volna: a Föld nem lehet régibb a fönnebb emlitett éveknél.