Fölbomlott az antant
Róma, jan. 7.
Az Idea Nazionale, az olasz kormány félhivatalosan megállapítja, hogy az antant a párisi konferencia után már meghalt. Most már megkezdődik az antant tagjainak cselekvési szabadsága. Tulságosan veszedelmes azonban, hogy Franciaország egymagába járjon el. Ezért remélhető, hogy a francia-angol-olasz blokk ezután tisztán kontinentális politikát fog folytatni a jóvátételi kérdésben.
Páris, január. 7.
(Wolff.) A Temps a párisi konferencia megszakításáról ezeket írja: Miért hiusult meg a konferencia? Azért, mert Anglia már eleve el volt rá számítva. A francia kormány a mértékletben annyira ment, hogy nem javasol semmiféle további megszállást. Bonar Law bucsubeszédét – irja a Temps – előre elkészítette. Csak ki kellett huznia zsebéből és felolvasni. Poincaré ezzel szemben válaszát sietve készítette el, amelyet azután a tolmács fordított le. Ez a tény azt jelenti, hogy Anglia nem gondolt megegyezésre.
Franciaország maga cselekszik
Páris, jan. 7.
Poincaré francia miniszterelnök informálta Theunis belga miniszterelnököt azokról az intézkedésekről, amelyeket Franciaország a német zálogok megragadására szándékozik igénybevenni. Theunis ismét biztosította a francia miniszterelnököt egész Belgiumnak Franciaországgal való lojális együttmüködéséről. A belga vezérkar közvetlenül fog érintkezésbe lépni a francia katonai hatóságokkal, hogy közös katonai intézkedésekben állapodjanak meg.
Anglia és Amerika nem engedik meg a Ruhr-vidék megszállását
London, jan. 7.
(Wolff.) A Star jelentése szerint a brit kormány formális tiltakozást jelent be, mihelyt a francia csapatok a Ruhr-területet megszállják. Ez a tiltakozás hir szerint világosan kifejezésre fogja juttatni, hogy Nagybritannia nemcsak az akcióhoz magához nem járul hozzá, hanem következményeiért sem vállal semminemű felelősséget. (MTI.)
London, január 6.
(Wolff.) Newyorki ujságjelentés szerint az amerikai szenátusban tegnap indítványt terjesztettek be az amerikai csapatoknak a Rajna mellől leendő visszavonása ügyében. Weeks hadügyminiszter a tegnapi minisztertanács után kijelentette, hogy az amerikai megszálló csapatokat legközelebb visszavonják. (MTI.)
Amerikának elég volt a jóvátételi erőszakból
London, jan. 7.
(Wolff.) A Machesten Guardian londoni tudósítója a következőket írja: Most már közölhető, hogy a jóvátételi bizottság legutóbbi tanácskozása alkalmával Harvey londoni amerikai nagykövet tagja volt annak a küldöttségnek, amely üzenetet hozott Poincará francia miniszterelnöknek. Az üzenet szerint Amerika rossz néven venné a Ruhr-területbe való behatolást, még pedig még sokkal nagyobb mértékben, mint Anglia, Hire járt annak is, hogy a párisi amerikai nagykövet ezután igen energikus előterjesztéseket tett a francia kormánynál ebben a kérdésben. Beavatott körökben azt várják, hogy Amerika ujabb nyomatékot és formális lépéseket tesz Franciaországnál és majd utal arra, hogy Amerika ebben a kérdésben formális nyilatkozatot akar, még mielőtt Franciaország véglegesen leköti magát.
A washingtoni jelentések szerint az amerikai közvélemény az eddiginél is jobban támogatja a brit tervet. Az amerikai sajtónak és az amerikai nyilvánosságnak nyomása az amerikai kormányra abban az irányban, hogy cselekvően lépjen fel, algihanem ellenállhatatlannak fog bizonyulni. Ha Amerika Európában cselekvően akar fellépni, akkor ezt a legközelebbi tiz napon belül meg kell kezdeni. (MTI.)
Levegőben lóg a jóvátétel kérdése
London január 7.
(Wolff) A Times vezércikkében így ír: A párisi értekezlet kudarca a komoly kérdések egész sorát teszi időszerűvé. Hol lesz a jövőben illetékes helye a békeszerződés keresztülvitelének? Ki áll őrt a szerződés sérthetetlensége mellett? Milyen lesz a jóvátételi bizottság és a nagykövetek tanácsának szerepe? Az egész jóvátételi kérdés most már a levegőben lóg. Mindezeket a kérdéseket a békeszerződés szerint illetékesen csak valamennyi szövetséges együttvéve intézheti. Nos, a szövetségesek nem értenek egyet.
A brit kormány elhárította a felelősséget a Franciaország részéről tervbe vett rendszabályokért. A jóvátételi bizottság angol tagja bizonyára szintén nem lesz abban a helyzetben, hogy ezt a felelősséget vállalja. A belgák és az olaszok Franciaországot különböző okokból talán támogatják. De ha arra kerül a sor, hogy a Ruhr-vidéken, vagy másutt büntető intézkedéseket tegyenek, ezt a főszövetségesek helyteleníteni fogják. Franciaország külön lépése veszélyezteti a többi szövetségesnek jogát.
Páris, január7.
(Wolff) A Petit Parisien szerint Bonar Law tegnap, amikor Poincarétől bucsuzott, így szólt:
- Egész őszintén sikert kivánok Önnek. Mert ha nem lesz sikere, a francia közvélemény bizonyára bennünket okol érte. Azt fogja hinni, hogy a dolgok másként alakultak volna, ha az angolok Önnel tartanak. Ez a felfogás csak ártana a két ország barátságának, holott mindaketten azt kívánják, hogy ez a barátság érintetlen maradjon.
A Matin igy ír: A rajnai hadsereg készenlétben van. A szabadságoltakat visszahívták. Minden egyéb Foch tábornagy dolga és bizonyos, hogy ő abban a pillanatban készen van, amint a francia kormány célszerünek tartja a cselekvést. A minisztertanács meghozza ez irányban a döntést.
Poincaré a kisantantban bizik
Páris, jan. 7.
(Wolff.) A Matin jelenti: Poincaré miniszterelnök tegnap Varsóba, Bukarestbe, Prágába és Belgrádba táviratozott, hogy a Franciaországgal barátságban levő kormányokat informálja a konferencia megteremtette helyzetről. Megnyugtatta őket arról, hogy nem fogják tőlük megkövetelni, hogy válasszanak ama két hatalom között, amely az ő nemzeti egységük legfőbb megalapítója volt. Tudhatják, hogy Franciaország vélük marad. Valószinütlen, hogy Anglia Németország kimélésére törekedve addig fog elmenni, hogy háttérbe szorítsa Lengyelország, Románia, Csehország és Jugoszlávia jelentőséges érdekeit. (MTI)
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!