Windisch Herman gazdasági főtanácsos, a Pénzintézeti Központ igazgatója vasárnap délelőtt előadást tartott a Kereskedelmi Utazók Egyesületében koronánk leromlásának okairól és a megjavitás módjairól. 

A háború előtt – mondotta – az arany mellett ezüst is szolgált az Osztrák-Magyar Bank által kibocsátott bankjegyek fedezetéül. A kibocsátott bankjegyek 40%-os nemes érc fedezettel birtak a törvény szerint, a tényleges ércfedezet azonban 70% körül mozgott.

– A háború financirozása a bankóprésre volt utalva s igy folytatólagosan tovább kellett higítani a bankjegymennyiséget, anélkül, hogy annak fedezete megfelelően emelkedett volna. Igy sülyedt valutánk fedezetlen államjeggyé, amelynek kibocsátása a tulajdonképpeni háborús években már bizonyos korlátozások mellett a bankszerű formák betartásával történik. 

A háborút követő forradalmi években inflácionisztikus gazdálkodás folyt, melyet még tetézett a proletárdiktatura pénzhamisitása, mely a bankszerűség formáját is teljesen ignorálta. A forradalom utáni időkben életbelépnek ugyan az államháztartás bevételeinek fokozására irányuló intézkedések, azonban az államháztartás szükségleteinek előteremtésére a bankóprés további működését még sem lehet egészen beszüntetni. 

A jövőre vonatkozólag felmerülő kérdésekre, hogy mit kell és mit lehet tenni leromlott valutánk érdekében, rámutat arra, hogy elsősorban bizonyos stabilizációra kell törekednünk, de tényleg eredménnyel ebben az irányban valamit tenni nem lehet mindaddig, amíg a szükséges internacionális előfeltételek adva nincsenek.

Mindezeknek nélkülözhetetlen előföltétele azonban a jóvátétel kérdésének ésszerü rendezése, a békeszerződésnek területi, gazdasági és pénzügyi reviziója, az internacionális forgalom helyreállitása és az államközi jogbiztonság biztositása és az inséges országok részére megfelelő aranykölcsönök nyújtása.