Vége a járványszerű kémkedésnek. – Négyévi harc a fizetett ellenségek ellen. – Golyó, kötél, börtön volt az orvosság. – Tizennégy akasztás.

Megint egy ujabb bizonyítéka annak, hogy a magyarság a konszolidáció utján és a lelkek egyensulyának elérésében hatalmas léptekkel halad előre. Négy esztendő felháborító és elkeserítő tanulságai után csak most konstatálható már, hogy a Csonkamagyarország területén annyira szégyenletesen elhatalmasodott a kémkedés járványa a végét járja.

Még mindig vannak természetesen az országban a külső ellenségek által fizetett kémszervezetek, amelyeknek a hálózata sokfelé elér, de az hihetetlen mértékben elharapózott hazaárulás amely sokáig veszedelmeztette az az önálló magyar államot, most már teljesen szét van zilálva.

Olyan helyről, amely ebben a kérdésben a leghitelt érdemlőbb, kapjuk ezt az érdekes információt a dologról.

Tény az hogy hónapok óta erősen konstatálható a magyar állampolgárok kémkedése a hazájuk ellen és ez egyike a konszolidáció legörvendetesebb tünetetinek. Négy évig folyt az elkeseredett harc az állami szervezet, a jóérzésű hazafiak és ezek közt a fizetett ellenségek között és gyolyó, kötél, börtön voltak a gyógyitó szereink ellenük.

Sejtelme sincs a magyarságnak arról, minő rettenetes járvánnyá vált a kémkedés a világháború után soraiban is. Csak az ujságok egy-két soros hirei adtak jelt a járvány ellen folyó küzdelemről, itt is, ott is megreccsent az akasztófa a terhük alatt.

És most elmondhatják, hogy a járvány szükségének erős ható oka volt a kérlelhetetlen szigoruság, amellyel eljártak vele szemben.

A kémek számára nem volt kegyelem. Négy év óta rablógyilkosok halálítéletét is megváltoztatta már a legfelsőbb kegyelem, de ez mindig elfordult a kémek akasztójától. Pedig sok volt a halálbüntetés, tizennégy esetről adtak hírt a lapok.

A régi 54 milliós monarchiában tíz év alatt nem akasztottak fel 14 kémet. Pedig nekünk nincsenek tulajdonképpen titkaink, se katonaiak, se gazdaságiak, és gyakran elbámultunk, ellenségeink olyan dolgokért fizettek milliókat, amikről mi az ő kérdésükre szívesen adtunk volna pontosabb információt is.

A kémek legnagyobb része a 18 – 26 évesekből került ki és utólag kiderült róluk, hogy régi bünöző szökevények, és a vörös hadsereg katonái voltak. Itt szívták fel azt a lelki állapotot, amely hazájuk elárulására képessé tette őket. Sok volt a nő is köztük és akadtak idegen állampolgárok is. Sajnos tény azonban, hogy a hamisitatlan magyarfaju kémek óriás többségben voltak, amit a nyomor és a háborut követő lelki dezoláltságnak kell betudni.

Ma már tul vagyunk a legveszedelmesebb korszakon és mutatkoznak a gyors javulás jelei. Sokkal több a gyanú és a feljelentés az állitólagos kémek ellen, mint a tulajdonképpeni kémkedés, a magyarság egészséges szervezete kiheverte ezt a pusztító ragályt is és végre kivetette magából a rettenetes bajt.