FC Barcelona – RCD Espanol 3:1

A két kapusfenomén egymással szemközt. – Plattkó csapata legyőzte Zamora csapatát.


November 22-én a spanyol futballsport nevezetes eseménye folyt le Barcelonában. Az élelmes vállalkozó kedv jótékony célra összehozta Spanyolország két legnépszerűbb futball-együttesét, azt a két barcelonai csapatot, amelyek mindegyikének egy-egy kapusfenomén a Cerberusa. Plattkó csapata, az FC Barcelona találkozott Zamera csapatával, a RCD Espanol-al.

Akik ismerik a hevesvérű spanyol népnek egy-egy kiválasztott kedvencre pazarolt határtalan lelkesedését, bizonyára nem lepődnek meg a spanyol sportlapok hirdetésén, hogy a „nagy mérkőzés” hatalmas közönséget vonzott a meccs helyszínére, ahol a spanyol születési arisztokrácia éppen úgy képviselve volt, mint a plutokrácia, a katonaság és az alsóbb néposztályok. A nagy érdeklődés elsősorban a két futball-hérosznak, a két kapusnak szólott.

Hiszen ez volt az első alkalom, hogy a futballközönség dédelgetett kedvence, a leghíresebb torreádorral egy sorban emlegetett Zamora, szembekerült a távoli Keletről idekerült vetélytársával, a magyar Plattkóval, akinek népszerűsége már-már kezdi elhomályosítani Zamora nevének ragyogását.

A mérkőzés nem kisebb kérdést volt hivatva tisztázni, minthogy „melyik dicsőbb, melyik nagyobb” – a spanyol futballsport egének csillaga, Zamora, vagy pedig az idegen világból érkezett üstökös. Az eredmény Plattkó csapatának felsőbbségét mutatta, de a két kapus közötti különbséget nem dönthette el.

Egyik spanyol sportlap tömören összefogott kritikája szerint mindketten fenomenálisak voltak, de míg Plattkó csak egy-egy ritka alkalomkor demonstrálhatta kiválóságát, addig Zamora úgyszólván minden pillanatban tanúságot tehetett nagyszerű képességeiről.

Ebben a megállapításban benne van a mérkőzés képe is, az FC Barcelona fölénye, amely állandó munkára késztette a spanyol kapust és az RCD Espanol gyöngesége, amely megfosztotta a magyar Plattkót attól a dicsőségtől, hogy erős tűzben mutathassa be tudását.

A spanyol lapok egyébéként keveset írnak Plattkóról, ellenben annál lelkesebben, szinte áradozó túlzással szólnak Alcantara és Zamora párharcáról. Plattkóról azonban elismerik, hogy egyéni technikája bámulatos: az összehasonlítástól azonban tartózkodnak, talán mert félnek, hogy az a dédelgetett Zamara kárára ütne ki.

Szenzációs mérkőzés, helyesebben az elért gólok leírását itt adjuk:
Az első gólt már a 2. percben elérte Barcelona. Samitier egy, Martineztől hozott pompás passzal átjutott a bekkeken és közvetlen közelről éles lövéssel Zamora kapujába küldte a labdát. A második gól Sanche érdeme. Pontos sarokrúgását ugyanis Piera fejjel maga elé stoppolta és váratlan lövéssel belőtte a kapuba. Zamora ezt a gólt sem védhette.

Barcelona harmadik gólja szintén kornerből esett. A sarokrúgást előbb Sagi fogja, de lövését Zamora kivédte. A labda Samitier-hez került, aki az Espanol védelemtől erősen akadályozva, pillanatnyi tiszta helyzetet teremtett magának és hirtelen lövéssel belőtte a labdát.

Ennél a gólnál olyan nagy kavarodás volt a kapu előtt, hogy a közönség egy része Sagiban sejtette a gólrugót és őt ünnepelte. A spanyol vérmérsékletre jellemző, hogy Sagi és Samitier hívei heves vitába elegyedtek afölött, hogy kit illet a harmadik gól dicsősége.

Az Espanol gólja, amely Plattkó kapuját terhelte meg, a játék végén esett 11-esből, amelyet Olariaga védhetetlenül lőtt a kapuba.