Beruházási kölcsönre van szükség az ország talpraállitásához
Beck Lajos nemzetgyülési képviselő nyilatkozata a kölcsönről
Magyarország pénzügyi helyzetének szanálásához feltétlenül kivánatosnak tartja mindenki a megfelelő feltételek mellett adott külföldi kölcsönt. Hegedüs önerőnkből kiépitendő pénzügyi reformjának bukása óta ez a gondolat beidegződött a magyar közvéleménybe. És hibásan a fősulyt a kölcsön nagyságára fektették, a laikusok abból indulván ki, hogy magának egy nagyobb szabásu külföldi kölcsönnek rendelkezésre bocsátása radikálisan orvosolhatja bajainkat.
Megfeledkeztek azonban a külföldről szerzendő kölcsön azon nagyobbik jelentőségéről, amely Európa gazdasági életének, pénzforrásainak a magyar gazdasági életbe való bekapcsolódásában fog jelentkezni.
Nem a 250. vagy 650 millió aranykoronán fordul meg jövendő sorsunk, hanem a hitelnek, a bizalomnak azon a megujulásán, amely egy ilyen kölcsönnek elnyerése után fog jelentkezni.
Én tehát abban a tényben magában, hogy a külföld nagy gazdasági erőtényezői hajlandók egyáltalában felvenni a gazdasági összeköttetést Magyarországgal, látom egy kölcsönnek legnagyobb jelentőségét.
Maga a kölcsön akkor volna az ideálisnak nevezhető, ha gazdasági életünk helyreállitására olyan beruházási kölcsönt is nyerhetnénk, amely elmaradt gazdasági életünk felszereléséhez és felvirágzásához elengedhetetlenül szükséges. Mert a gazdasági élet pangásának, ennek következményekép fizetési is külkereskedelmi mérlegünk passzivitásának, állami háztartásunk óriási deficitjének és pénzünk értéke ingadozásának alapoka termelésünk fokozatos lezüllésében keresendő.
Megtanitott arra Kennes, hogy a pénzügyi tudomány legelső tudósai és gyakorlati emberei hiába törik a fejüket a budget kiegyensulyozásán, vagy a pénz értékének emelésén, vagy állandósitásán, a bajt nem a láz elnyomásával, csak a betegség gyökereinek orvoslásával lehet gyógyitani. És minden rendbe jön, ha egy állam többet tud termelni, mint amennyit fogyasztani kénytelen.
És ime most, amikor idejöttek a külföldi szakértők, hogy tájékozódjanak Magyarország teljesitő képességéről, csodálkozva kérdezték tőlem és nem egy férfiutól, akit meghallgattak: miért hagytuk elvonulni fejünk felett a legértékesebb esztendőket anélkül, hogy kisérletet tettünk volna folyton értéktelenedő pénzünknek reális, termelő értékekbe való befektetésére?
Nekik nem mondhattuk, hogy egy végzetesen balkezes pénzügyi politika intézői nem akarták meglátni a szomszédos példákat, nekik nem adhattunk igazat, amikor azt kérdezték, miért nem fektettük papírkoronáinkat állami üzemeink ujjáteremtésébe, vasuti és uthálózatunk kiépitésébe, természeti kincseink kihasználásába.
De ma, amikor kiderült, hogy a pénzügyminiszter által tervezett időnek fele alatt, a tervezett összegnek felénél kisebb kölcsönnel kell talpraállásunkat erőltetett ütemben megkisérelni anélkül, hogy ugyanakkor segitséget kapnánk termelő erőink kifejlesztésére: ma, elénk mered és választ követel a kérdés, rábizhatjuk-e az elkövetkező sorsdöntő időszakban gazdasági jövőnk kérdését azokra, akiknek osztozniok kell az elmult évek felelősségében?
– A januári nemzetgyülési tárgyalásokon első sorban e kérdés felett kell döntenie a parlamentnek. Nem csupán a nyujtandó kölcsön feltételeit kell mérlegelnie, hanem azt az egész szanálási tervet, amelyet a pénzügyi kormányzatnak a kölcsönnel összefüggésben elő kell terjesztenie. Mert hiábavaló lesz óriási erőmegfeszitésünk a jövő év első négy hónapjára nyujtandó belső kölcsön előteremtésére, hiába lesz a külföldi kölcsön nagy tehervállalása, ha nem tudjuk biztositani ezen áldozatok árán a jövőre gazdasági életünk biztosabb alapokra helyezését.
.jpg "Az aratás és a fegyvergyakorlatok")
.jpg "Az önálló vámterület és a függetlenségi párt")
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!