HUTCHINSON és RICHARDS vizsgálatai szerint a szalmának humusszá való átalakulása a levegő közreműködésével történő erjedés, melyet cellulózt elbontó mikroorganizmusok végeznek. Ahhoz, hogy ez az erjedés kellő sebességgel menjen végbe, bizonyos mennyiségű nitrogénnek is kell jelen lennie valamilyen ammoniumvegyület alakjában.

Az istállótrágyában ezt a nitrogént az állatok vizeletében levő karbamid szolgáltatja, egy olyan vegyület, melyet bizonyos mikroorganizmusok nagyon könnyen alakítanak át ammoniává. Ahhoz, hogy a szalma humusszá alakuljon át, nincs szükség sok ammoniára, ha a szükségesnél több ammonia van jelen, ennek legnagyobb része elvész.

Ezen az alapon HUTCHINSON és RICHARDS olyan módszert dolgoztak ki, amellyel nagy méretekben lehet a szalmát humusszá átalakítani. Ha mesterséges trágyát akarunk készíteni, nem kell egyebet tennünk, mint át kell itatnunk a szalmát valamilyen ammonium-vegyülettel vagy olyan anyaggal, amelyik a nedvesség hatására könnyen alakul át ammóniává.

A gyakorlatban két anyag áll rendelkezésünkre, úgymint a kénsavas ammónium és a kalciumciánamid vagy más nevén mésznitrogén. Mindkét anyagot nagvban állitják elő és használják műtrágyaképpen. Ha kénsavas ammoniumot veszünk, akkor egy kis meszet is kell adnunk a szalmához, azért, hogy az erjedéskor keletkező savanyú anyagokat közömbösítse. Vehetünk erre a célra finomra őröli mészkövet, de a cukorgyári iszap is jól használható.

HUTCHINSON és RICHARDS szerint 37.5 kg kénsavas ammónium és 50 kg finomra őröli mész 1000 kg szalmára elég ahhoz, hogy az erjedés meginduljon. A mésznitrogénhez nem kell meszet adnunk, egyrészt mert készítési módjánál fogva mindig tartalmaz fölös meszet, másrészt, mert amikor a nedvesség hatására elbomlik, ammónia és szénsavas mész keletkeznek.

A mesterséges trágya nagyban való előállításának főnehézsége abban áll, hogy a száraz szalma nehezen veszi fel a nedvességet. Legjobban sikerül a szalma átáztatása úgy, hogy a kupacban levő szalmát eleinte csak mérsékelten öntözzük meg, majd 2 nap múlva újra megöntözzük. Az időközben végbement gyenge erjedés következtében a szalma a második öntözésnél már könnyebben veszi fel a vizet.

Ha a szalmakupac belseje egyenletesen átnedvesedett, akkor megöntözzük a nitrogéntartalmú oldattal, vagy ha mésznitrogént veszünk, ezt a kupac tetejére hintjük és jól megöntözzük. Ezután hamarosan beáll az erjedés, melynek első napjaiban a szalma erősen felmelegszik, hőmérséklet 60°fölé is emelkedik.

A mesterséges trágya fizikai sajátságai tekintve nagyon hasonlít a jól elbomlott istállótrágyához, chemiailag az a különbség, hogy az istállótrágya az állatok táplálékában levő és az állat állal fel nem vett foszfort és káliumot is tartalmazza. Ezeket, ha szükséges, alkalmas műtrágyái hozzáadásával pótolhatjuk.

dr. Ballenegger Róbert